Németh József tájékoztatása szerint a Mosoni-Duna alsó szakaszába Rajkánál az előírttal közel megegyező mennyiségű, másodpercenként 30 köbméternyi víz érkezik. A betorkolló vízfolyások közül a Lajta és a Rábca vízhozama az időszaknak közel megfelelő értékű, míg a Rába másodpercenként 15 köbméteres hozama a sokéves augusztusi érték 80 százaléka. Bár a vízhozamok alapvetően elmaradnak az átlagtól, nem tekinthetők kiugróan alacsonynak – jegyezte meg a szakember.
Közlése szerint a Mosoni-Duna alacsony vízszintjét elsősorban a dunai medersüllyedések következtében kialakult alacsony dunai vízállás okozza. Emiatt a folyó szintje mintegy egy méterrel alacsonyabb Győrben, mint három évtizede. Németh József szerint a Duna vízhozama nem számít extrémen alacsonynak: jelenleg az időszaknak megfelelő átlag mintegy 60 százalékát teszi ki. A Fertő-tó vízszintje 6 centiméterrel magasabb a sokévi átlagnál. Ez a térségben hullott kiugróan sok júliusi csapadéknak is köszönhető – mondta, hozzátéve, hogy Fertőrákoson 234 millimétert, a sokéves csapadékátlag háromszorosát mérték júliusban.
Szeptember közepére leállnak a teherszállítók?
A Duna jelenleg még hajózható, de a tartós szárazság miatt rohamosan romlik a helyzet, és ha így megy tovább, szeptember közepére leállnak a teherszállító hajók a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) elnöke szerint. Az MNO beszámolt róla, hogy egyre nehezebbé válik a hajózás a Balatonon is az alacsony vízállás miatt. A kapitányok tudásának köszönhető, hogy eddig nem történt hajófennakadás. Iszapkotrásra nincsen lehetőség, mivel nincs megoldva az elhelyezés. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint azért van ez így, mert nem állami feladatról van szó.