A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, a gádorosi A. Lajos vagy rokkantnyugdíjas volt, vagy háztartásbeliként élt, keresőtevékenységet nem végzett. Ennek ellenére a család – döntően a Békés megyei falu területén – jelentős ingatlanvagyonra tett szert.
A családtagok mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket kerestek, akiket vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével rávettek arra, hogy költözzenek hozzájuk. A sértetteket embertelen körülmények között, olykor fűtetlen, földpadlós melléképületben helyezték el. A férfiaknak és a nőknek pihenőnap nélkül, reggeltől estig dolgozniuk kellett, feladatuk az állatok ellátása volt.
Jól kerestek a csicskáztatók
Egy férfit 1995-től tizenöt esztendőn át tartottak fogva, de más sértettek is éveken át éltek a vádlottak ingatlanjain. A vádlottak fenyegetéssel és alkalmanként veréssel tántorították el őket a szökéstől. A. Lajos a vádirat szerint többször is azt mondta, hogy nem lehet elmenni, mert úgyis megtalálják a sértetteket. Ha valakinek mégis sikerült megszöknie, a vádlottak utánamentek, és visszavitték.
A család tagjai elvették a sértettek nyugdíját és más járandóságait – az évek során több millió forintot –, és az elvégzett munka után sem fizettek nekik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete – egymás között megosztották, a csoportot a vád szerint az elsőrendű vádlott irányította.
Uzsorák, hitelek
A család uzsorázással is foglalkozott, előfordult, hogy egy sértettnek tízezer forint fejében 480 ezer forintot kellett visszafizetnie. Más sértetteket nagy összegű devizahitel felvételére kényszerítettek. A vádlottak különböző módszerekkel kilenc sértett sérelmére, csaknem 45 millió forint kárt okozva követték el a személyi szabadság megsértése és zsarolás bűntettét.
A történtek először 2008-ban kerültek a hatóság látókörébe, a rendőrség nyomozást indított. A vádlottaknak azonban fenyegetéssel sikerült rávenniük a sértetteket arra, hogy „jól beszéljenek”, állítsák azt, megfelelő ellátást és fizetséget kapnak munkájukért. A családtagok folyamatosan értesültek az ellenük folyó eljárás részleteiről is, például úgy, hogy az általuk megbízott ügyvédek – akik vádlottként már szintén a bíróság előtt állnak – sértetti képviselőként részt vettek a kihallgatásokon.
A hatóságoknak végül úgy sikerült az ügyet fölgöngyölíteniük, hogy több sértettet is biztonságba helyeztek. Az ügyben kijelölése folytán jár el a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság, a Magyarné Fodor Márta bíró vezette tanács előreláthatólag jövőre hirdet ítéletet.
