Az új Nemzeti alaptanterv 2013-tól minden iskolában kötelezően bevezeti az elsősegélynyújtás oktatását. A tanterv szerint a 7. és 8. évfolyamon az alapfokú ismereteket kell elsajátíttatni a diákokkal, illetve balesetek elemzésével a közlekedési veszélyekre is fel kell hívni a figyelmüket, középiskolában pedig már az újraélesztés is követelményként szerepel.
Fogalmuk sincs a dolgokról
Égető szükség van az ismeretek iskolai bevezetésére Marsi Zoltán elsősegély-szakoktató szerint, aki úgy látja, a gyerekek többségének fogalma sincs, mit kell tennie, ha baleset történik, mert ez a téma csak elvétve, legfeljebb a néhány tanuló által látogatott délutáni szakkörökön jelenik meg. „Egy felső tagozatos diák már fizikailag, pszichikailag és szellemileg is érett rá, hogy akár az újraélesztést is el tudja végezni. A legjobbnak egyébként azt tartanám, ha az alapvető teendőkről már az óvodában szó esne, ami külföldön régóta bevett gyakorlat” – fogalmazott Marsi, hozzátéve: a felnőtt lakosságnak mindössze fél százaléka képes hazánkban a segítségnyújtásra, míg Nyugat-Európában ez az arány hatvan százalék.
Kitért arra is: nagy szükség lenne egy hazai szervezetre, amely egyértelműen lefektetné a segélynyújtási irányelveket, mert jelenleg sok ellentmondással találkozni a szakkönyvekben. „Üdvözöljük, hogy az elsősegélynyújtás bekerült a NAT-ba, de borítékolható, hogy lesznek problémák a kezdeményezéssel, nincs ugyanis lefektetve, hogy kik, milyen könyvekből és pontosan hogyan tanítsanak. A tanároknak nincs ilyen képesítésük, általában még a biológia szakosoknak sem. Arról nem is beszélve, hogy a forgalomban lévő elsősegélytankönyvek tartalmában rengeteg az eltérés, és bizony sok bennük a hiba” – tette hozzá.
Élethű körülmények
Marsi Zoltán szerint szemléletváltásra is szükség van, mivel a tanfolyamok többségére – például a jogosítvány megszerzéséhez kötelezően előírt órákra – frontális oktatás jellemző, amelyben szinte csak elméleti információkat adnak át az oktatók, miközben majdnem teljesen hiányzik a gyakorlat. „Saját továbbképzéseinken mindig a gyakorlatra fektetjük a hangsúlyt, és élethű körülmények között, baleseti szimulációval dolgozunk” – jegyezte meg a szakember.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.
