Anyagilag is meg kell becsülni a történeti levéltárat

Lezsák Sándor szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a költségvetésében is meg kell jelennie az intézmény megbecsülésének.

Az Országgyűlés alelnöke csütörtökön Budapesten, az ÁBTL létrehozásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen kiemelte: a levéltár munkatársai nemzetközi tudományos kapcsolatokat teremtettek, szakmai rangot vívtak ki maguknak még politikai csatározások közepette is.

Lezsák Sándor úgy fogalmazott: a levéltárosok nem egyszerű körülmények között dolgoznak, mert „a történelmi bűnözők is visszatérnek” hozzájuk, és igyekeznek eltüntetni a rájuk nézve kompromittáló dokumentumokat, valamint becsempészhetnek általuk kreált iratokat is.

Tanulni kell elődeink hibáiból

„Elemi érdekünk ismerni múltunkat, tanulni kell elődeink hibáiból és szenvedéseiből, különben a történelem arra ítél bennünket, hogy újra átéljük azokat” – jelentette ki a fideszes politikus a többek között német, bolgár, cseh, szlovák és lengyel levéltárosok részvételével zajló rendezvényen.

Közlése szerint a pártállami állambiztonsági szolgálatok által megfigyeltek közül egykor több tízezren menekültek el az országból, sokan közülük polgár- és emberjogi küzdelembe kezdtek, miközben nem tudták tartani a kapcsolatot itthon maradt családtagjaikkal sem. A megfigyeltek, illetve az emigránsok házi levéltárában őrzött iratanyagot is gondozni kell, a levéltár őrzésére kell bízni, hogy ne enyésszen el – jegyezte meg.

Szólt arról: csaknem egymillió büntetőeljárást indított az Államvédelmi Hatóság 1950 és 1953 között, 850 ezer büntetőhatározatot hozott a rendőrség kihágás címen, az ÁBTL pedig 750 ezer megfigyelt emberre vonatkozó iratot tartalmaz. Lezsák Sándor azt mondta, a róla szóló belügyi jelentéseket összeveti saját naplójegyzeteivel, és „talán egyszer majd” megírja memoárkötetében.

Kutatóforgalmuk a legnagyobb

Gyarmati György főigazgató arról beszélt, hogy az ÁBTL jogelődjét, a Történeti Hivatalt 1997-ben létesítették, az intézmény 2003-ban vette fel a jelenlegi nevét. A közgyűjtemény azok számára igyekszik hozzáférhetővé tenni az iratokat az egyéni információs kárpótlás keretében, akik a kommunista titkosszolgálatok tevékenysége révén joghátrányt szenvedtek el.

A főigazgató elmondta: a kollektív információs kárpótlás jegyében a kutatók több mint háromnegyedmillió iratot másoltattak le az ÁBTL-ben, s minden bizonnyal ennek az 5-10-szeresét tekintették át a levéltárban, ezek eredményei a dokumentumközlések, a tanulmányok, a könyvek. Megemlítette, a kutatásra megfelelően kell előkészíteni az iratokat, amelyekből az államszocialista politikai berendezkedést is jobban meg lehet ismerni. Hozzáfűzte: a náluk őrzött iratanyag 12 százaléka egyes intézmények történetéről, a fennmaradó rész a megfigyeltekről, meghurcoltakról szól. Gyarmati azt is elmondta, hogy kutatóforgalmuk a legnagyobb levéltárakéval vetekszik, ugyanakkor a náluk őrzött iratmennyiség az egyik legkisebb.

Könyvbemutató

Pók Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központja Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese kiemelte: az ÁBTL-ben őrzött iratanyagok nemcsak a múltra vonatkozóan feltett kérdésekre adhatnak választ, hanem aktuálpolitikai kérdésekre is. A rendezvényen bemutatták A Nagy Testvér szatócsboltja – Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből című, valamint az„Állami titkok – Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953 című könyvet.