Áder János a herendi manufaktúra díszkertjében tartott eseményen kitért arra, hogy a néhai államfő az ottani táj szülötte volt, nemcsak földrajzi, hanem szellemi, lelki értelemben is, s mindig nagy szeretettel emlegette szülőfaluját, Bándot és a környékbeli településeket. A köztársasági elnök hozzátette: Mádl Ferenc számára a paraszti örökség a munka és a közösség tiszteletét, mások teljesítményének a megbecsülését, a saját tulajdonára és erejére támaszkodó ember méltóságát jelentette.
A XX. század nem kínált könnyű utat
Áder János szólt arról, hogy a Mádl családban a hat gyermek mindegyike egyetemi végezettséget szerzett, pedig a XX. század egyiküknek sem kínált könnyű utat. A családban tisztelték a tudást, a keresztény értékeket, és mint minden magyarul gondolkodó családban, magától értetődő volt az 1848-as forradalom ismerete, a reformkor és a szabadságharc nagy alakjainak tisztelete is – fejtette ki az államfő, megjegyezve: Mádl Ferenc egyszer azt mesélte, hogy azért választotta a jogi pályát, mert Kossuth és Deák is ügyvéd volt.
Mádl Ferenc civil, tudományos és politikusi pályafutását felidézve a köztársasági elnök kiemelte, hogy az Antall-kormánytól nagy feladatot kapott, amikor a privatizációval kapcsolatos jogi tervek kidolgozására és a folyamat felügyeletére kérték fel. Az európai polgári Magyarország gazdasági hátterének megteremtésében vehetett részt, amely testhezálló, személyre szabott feladat volt számára – állapította meg Áder János.
Áder János köztársasági elnök és Mádl Dalma még júliusban avatta fel a Tihanyi Legenda projekt részeként felújított tihanyi főteret, melyet az egykori államfőről neveztek el.
Az MNO májusban képekben idézte fel a néhai köztársasági elnök elmúlt tíz évét és főbb közéleti tevékenységeit.
Nagy fájdalma volt, hogy az erkölcs- vagy hittantanítás nem lett kötelező
Mádl Ferenc ellenállt annak, hogy a herendi porcelánkultúra külföldi kézbe kerüljön, ehelyett kialakította a munkavállalói résztulajdonosi formát, amely biztonságot, tervezhető jövőt jelent – emelte ki az államfő.
Kultuszminiszteri munkásságáról szólva kitért arra, Mádl Ferenc nagy fájdalma volt, hogy az erkölcs- vagy hittantanítás nem lett kötelező az iskolákban, nem csupán katolikus hite miatt, hanem mert tudományos meggyőződése volt, hogy Európa arcát a kereszténység formálta, az európai kultúra, gondolkodásmód, politika, a modern alkotmányosság, a demokrácia és az emberi jogok a keresztény gondolkodásmódból nőttek ki.
„Magyarság és európaiság, kereszténység és polgárosodás, jog és erkölcs – köszönjük Mádl Ferencnek, hogy közéleti szereplőként, tudósként, egyetemi tanárként példát mutatott ezekből” – hangoztatta Áder János.
A leleplezés
A Herendi Manufaktúra Zrt. igazgatóságának elnöke, Gaál Zoltán ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, emléket kell állítani azoknak, akiknek az életútja, gondolkodása, közösségért tett szolgálata, tisztessége kiemelkedő. Felidézte: Mádl Ferenc szülei a manufaktúrában dolgoztak, és maga is azt gondolta gyermekként, hogy porcelánfestő lesz belőle; 1998–2000 között volt a manufaktúra igazgatósági elnöke, és tisztségében a herendi értékek őrizője volt.
Az ünnepség Eperjes Károly szavalatával folytatódott, majd Mádl Ferenc porcelánból készült mellszobrát özvegye, Mádl Dalma és Simon Attila, a zrt. vezérigazgatója leplezte le.
Mádl Ferenc zsinórmértéket adott a lelkiismeretes munkához
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szeptember 19-én a néhai köztársasági elnök emlékére rendezett konferencián nagy jelentőségűnek nevezte, hogy olyan szilárd és rendíthetetlen jellemű ember vezette a magyarságot államfőként, mint Mádl Ferenc. Úgy fogalmazott: Mádl Ferenc zsinórmértéket adott a lelkiismeretes munkához politikusként, egyetemi tanárként és akadémikusként egyaránt.
Az 1931-ben született Mádl Ferencnek 1990 és 1993 között tárca nélküli miniszterként feladata volt a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete, 1993–94-ben pedig művelődési és közoktatási miniszteri posztot töltött be. 2000 és 2005 között a Magyar Köztársaság elnöke volt. Mádl Ferenc 2011. május 29-én hunyt el, ésjúnius 7-én helyeztékörök nyugalomra a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
