Hiányosságok miatt nem szavazták meg CET-projekt előterjesztését

A műszaki teljesítésigazolás hiánya, valamint a követelésvásárlás mértéke miatt nem szavazta meg a CET-projektről szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés.

A testület zárt ülésen tárgyalta a mintegy 800 millió forintos kötelezettségvállalásról szóló javaslatot, és a szavazásánál a főpolgármester voksa híján nem lett meg a szükséges minősített többség. Tarlós István a tévéműsorban ezt azzal indokolta, hogy az ülés közben jutott tudomására néhány olyan információ A közraktárakról szóló előterjesztés kapcsán, amelyek alapján úgy vélte, nem mehet át a javaslat.

Informálta a képviselőket

A főpolgármester szavai szerint egyrészt nem történt meg a műszaki teljesítésigazolás, amelynek hiányában semmilyen számlát nem fizethet ki, másrészt jelezte: 95 százalékos áron nem enged követelésvásárlást a testületnek. Hozzátette, hogy a szavazás után frakciószünetet kért, és informálta a Fidesz-KDNP-s képviselőket az ügyről.

Az Index információi szerint az előterjesztés arról szól, hogy a fővárosi önkormányzat a generálkivitelezővel, a WHB cégcsoporttal külön egyezményt kötne, amelyben a főváros diszkontáltan megvenné a cég 2,8 millió eurós (mintegy 800 millió forintos) követelését, amivel a beruházó Porto tartozik a kivitelezőnek. Ezután a főváros ezt a megvett követelést beszámítaná a Portóval történő végső elszámolásba.

Újra gondolnák a CET-projektet

Budapest önkormányzata gondolkodik a CET épületegyüttes átnevezésén és új funkciókkal is ellátná a Duna-parti épületet – közölte Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes júliusban. A CET épületében tartott sajtótájékoztatón a városvezető azt mondta, azért gondolkodnak a név megváltoztatásán, mert újra akarják gondolni a projektet, és olyan funkciókat akarnak találni az épületnek, amelyek méltók a főváros egyik legszebb Duna-parti telkén álló létesítményhez.

Nyomozás

A Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz a főváros birtokába került, CET-ként emlegetett, csaknem 9 milliárd forintos beruházásnál – értesült korábban a Magyar Nemzet. A Demszky-korszakot érintő számvevőszéki vizsgálat tavaly összességében több tíz milliárd forintos visszaélést tárt fel az ügyben. Egyelőre nincs gyanúsított a hűtlen kezelés megalapozott gyanújával zajló nyomozásban, a fővárosi önkormányzat ismeretlen tettes ellen tett tavalyi feljelentése és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján gyűjtötték és értékelik az adatokat.

Birtokba vették az üres épületet

Július 25-én a főváros birtokba vette a Duna-parti CET épületegyüttest, miután az önkormányzat képviselői és a kivitelező konzorcium megállapodási szándékukat jegyzőkönyvben rögzítették. A Duna-parti CET komplexum kivitelezői, a WHB konzorcium tagjai korábban azért nem adták át a területet a fővárosnak, mert szerintük a Fővárosi Ítélőtábla nem őket, hanem a beruházót, a Porto Investmentet szólította fel az átadásra, az ingatlan viszont nem ennek a cégnek a birtokában van. A Fővárosi Közgyűlés június 20-i ülésén határozott arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntése nyomán Budapest birtokba veheti az épületet.

Budapest jelképe lett volna

Ismert, a Porto Investment, a CET komplexum beruházója 28,4 millió euró hitelt vett fel az MKB Banktól a 30,8 millió eurós beruházáshoz. A Porto Investment közbeszerzési pályázaton nyerte el a magántőke bevonásával megvalósuló, úgynevezett  PPP (Public Private Partnership, közpénz és magántőke bevonásával) program keretében a beruházás és a 25 évre szóló üzemeltetés jogát. A terv az volt, hogy a bálnára hasonlító épületegyüttes, a CET kulturális-szórakoztató központ Budapest jelképévé váljon.

A létesítményt 2010 augusztusában kellett volna átadni, de az jelenleg is üresen, használaton kívül áll. A főváros vezetése 2011 januárjában kezdte vizsgálni a beruházással kapcsolatos szerződéseket azzal, hogy azok nem feltétlenül előnyösek a főváros számára. A fő kifogás a határidő be nem tartása volt, és a tervező kifogásolta a beruházás minőségét is.

Kötbér

A késedelem miatt a főváros lehívta a 3,9 milliós bankgarancia teljes összegét, miután a beruházó nem fizette meg a késedelmi kötbért, mert szerintük vis maior esetek hátráltatták a befejezést. Ezek után a beruházó 2011. augusztus 31-én felmondta a fővárosi önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződést.

A CET-beruházás miatt 25 millió euró (mintegy 7,5 milliárd forint) és kamatai megfizetéséért márciusban pert indított az MKB Bank a fővárosi önkormányzat ellen a Fővárosi Törvényszéknél.