A dél-koreai politikus a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában szerdán kifejtette, Magyarország jelentőségét az adja, hogy kapcsot jelent Közép- és Nyugat-Európa között. Hangoztatta, igen jó együttműködést alakíthatna ki Dél-Korea és Magyarország. Dél-Korea is a világ egyik legfontosabb régiójában található, Japán, Kína és Oroszország szomszédságában – mutatott rá.
Kiemelte, országa arra törekszik, hogy növelje szerepvállalását a globális ügyekben, egyre meghatározóbb tagja legyen a nemzetközi közösségnek. Dél-Koreában az elmúlt években jelentős volt a gazdasági növekedés – hangsúlyozta országa helyzetét bemutatva. Azt mondta: megszilárdították kapcsolataikat a szomszédaikkal, több fontos nemzetközi találkozót rendeztek, például a G20-ak tanácskozását (2010-ben Szöulban), és szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek több országgal.
Mindazonáltal nincsenek illúzióik, tudják, hogy sok kihívással kell szembenézniük – mondta. Ezek között említette, hogy Észak-Korea áprilisban nagy hatótávolságú rakétát lőtt fel, és továbbra is ragaszkodik a nukleáris kísérletekhez.
Az előzetes nemzetközi tiltakozások dacára Észak-Korea áprilisban fellőtte nagy hatótávolságú rakétáját, amellyel állítása szerint műholdat kívánt a világűrbe juttatni, de kudarcot vallott: a rakéta nem sokkal a felbocsátás után a tengerbe zuhant. Az Egyesült Államok és szövetségesei azóta műholdas felvételekre hivatkozva azzal gyanúsítják Phenjant, hogy újabb kísérletre készül.
Dél-Korea nem szól bele
Kim Szung Han arról is beszélt: Dél-Korea jelentős gazdasági növekedését, fejlődését anélkül érte el, hogy nukleáris fegyverekre költött volna, ehelyett inkább fejlesztésekbe fektette a pénzét. Megítélése szerint kedvezőtlenül hathat az észak-koreai helyzetre, hogy Kína hajlamos szemet hunyni az észak-koreai nukleáris kísérletek felett. Kérdésre válaszolva a japán–kínai szigetvitáról azt mondta, jó lenne, ha a két ország külön tudná választani a problémát a többi kétoldalú kérdéstől. Dél-Korea nem szól bele az ügybe, és azt szeretné, ha békésen rendeződne a vita – emelte ki.
Emlékeztetett, a történelemben ritkán fordult elő, hogy Japán és Kína egyaránt erős, nagy hatalmú volt, amikor mégis adódott erre példa, a helyzet háborúhoz vezetett. A két ország most ismét egyszerre nagyon erős, de a korábbi korszakokkal ellentétben fontos partnerük az Egyesült Államok, és kiegyensúlyozhatja Japán és Kína rivalizálását – közölte.
Egy a Kelet-kínai-tengeren lévő lakatlan szigetcsoport hovatartozása miatt az utóbbi hónapokban feszültté vált Japán és Kína viszonya. A feszültséget tovább élezte, hogy a Szenkaku-szigetek egy részét megvásárolta a japán állam. Emiatt heves Japán-ellenes tüntetések voltak több mint száz kínai városban. Kedden kínai őrhajók közelítették meg a szigeteket. Tokió diplomáciai úton tiltakozott Pekingnél az eset miatt.
Kim Szung Han csütörtökön a budapesti kibertér-konferencia megnyitóján szólal fel, mivel Szöul lesz a következő hasonló témájú tanácskozás házigazdája 2013-ban. A 100 ezer négyzetkilométer területű Dél-Koreának csaknem 50 millió lakosa van, GDP-je alapján a 13. helyen áll a világ országai között.