Magyarország mélyen elkötelezett a keleti keresztények mellett

A keleti kereszténység helyzete aggodalomra ad okot, és számos országban atrocitások érik a keresztényeket – mondta Semjén Zsolt.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese újságírók előtt úgy fogalmazott: a keleti kereszténység helyzete aggodalomra ad okot, és számos országban atrocitások érik a keresztényeket.

Semjén Zsolt felidézve keleti egyházi vezetők – így a kopt pápa, a latin pátriárka, és Jeruzsálem ortodox pátriárkájának – korábbi látogatásait, azt mondta, hogy a keleti egyházi vezető mostani látogatása beleillik az egyházi diplomáciai események sorába. A keleti kereszténység és a magyar állam kapcsolatai ezzel tovább mélyültek, „ez erkölcsi kötelességünk is” – fogalmazott a miniszterelnök helyettese.

Semjén Zsolt elmondta, hogy a tárgyalásokon szó volt a libanoni–magyar gazdasági kapcsolatok további erősítéséről, valamint megállapodtak a bejrúti katolikus egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közötti tudományos és diákcsere-kapcsolatok létesítéséről.

Egyetértés volt a felek között

Béchara Boutros Rai pátriárka rámutatott: nagyra értékeli a magyar kormány álláspontját, amit a közel-keleti helyzettel kapcsolatban képvisel. Megfogalmazása szerint a magyar állam Közel-Kelettel kapcsolatos álláspontja „teljes egészében a helyén van”. Egyetértés volt a felek között abban: ahhoz, hogy „az arab tavasz megmaradjon”, fontos feladat a mérsékelt erők segítése és támogatása.

A találkozón – a pátriárka elmondása szerint – részletesen áttekintették, hogy mennyire fontos a Közel-Keleten az állam és az egyházak szétválasztása. Kifejtette: Libanonban Magyarországhoz hasonlóan az állam és az egyház egymástól különválasztva működik, ugyanakkor a felek együttműködnek egymással.

Orbán Viktornak gratulált az alaptörvényhez

A pátriárkát hétfőn köszöntötték a parlament ülésén, és találkozott Orbán Viktor kormányfővel is. Az egyházi vezető gratulált a magyar kormány eddigi eredményeihez, és kifejtette: nagyra értékeli az új magyar alaptörvényt, hiszen az bizonyítja, hogy a keresztény értékek lehetnek a jövő Európájának alapjai – tájékoztatta Havasi Bertalan az MTI-t. Béchara Boutros Rai azt is elmondta, hogy a libanoni keresztények különösen érdekeltek a vallások közötti párbeszédben, a békés egymás mellett élésben.

Orbán Viktor a tárgyaláson utalt arra, hogy „Európában megvédtük a keresztény alapokon álló új magyar alkotmányt a nyílt támadásokkal szemben, és hasonló módon határozottan kiállunk az Európán kívüli keresztényekért is, ha támadják őket” – közölte a sajtófőnök.

Béchara Boutros Rai további programja

A Semjén Zsolt meghívására vasárnap Magyarországra érkezett katolikus egyházi vezető kedden meglátogatja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságát, ahol Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a testület elnöke fogadja, számos érsek és püspök jelenlétében. Ezután a maronita pátriárka a Szentszék külképviseletét keresi fel, ahol Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal is találkozik.

Szintén e napon adományoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doctor honoris causa címet a pátriárkának; a díjátadó ünnepség végén a Pázmány egyetem és a libanoni Kaslik Szentlélek Egyetem (USEK) együttműködési megállapodást ír alá. A keleti egyházi vezető kedd este maronita rítus szerinti szentmisét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában, Erdő Péter bíboros és a püspöki konferencia több tagja jelenlétében. Szerdán Béchara Boutros Rai az esztergomi érseki palotában keresi fel Erdő Péter bíborost, majd Esztergom keresztény nevezetességeit, a Keresztény Múzeumot és a bazilikát tekinti meg.

A szír maronita egyház

Béchara Boutros Rai a szír maronita egyház 77. pátriárkája, tavaly március 15-én választották meg. Hivatalos székhelye Libanonban Bejrúttól északra, Bkerke kolostorában van.

A szír maronita egyház keleti katolikus egyház, az Apostoli Szentszékkel teljes közösségben. Gyökerei ahhoz a közösséghez vezethetők vissza, amelyet a ma Szent Maronként tisztelt szír szerzetes alapított a 4. század végén. Az egyház tagjait maronitáknak hívják, és napjainkban ez a legnagyobb keleti egyház Libanonban. Jelentős maronita közösségek élnek még a Közel-Kelet más részein, Szíriában, Jordániában, Palesztinában, valamint Cipruson. A 19. században nehéz életkörülményeikből menekülve maroniták ezrei szóródtak szét a világban, sikeres és befolyásos diaszpórát hozva létre.