Magyarország mélyen elkötelezett a keleti keresztények mellett

A keleti kereszténység helyzete aggodalomra ad okot, és számos országban atrocitások érik a keresztényeket – mondta Semjén Zsolt.

TK
2012. 10. 01. 13:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese újságírók előtt úgy fogalmazott: a keleti kereszténység helyzete aggodalomra ad okot, és számos országban atrocitások érik a keresztényeket.

Semjén Zsolt felidézve keleti egyházi vezetők – így a kopt pápa, a latin pátriárka, és Jeruzsálem ortodox pátriárkájának – korábbi látogatásait, azt mondta, hogy a keleti egyházi vezető mostani látogatása beleillik az egyházi diplomáciai események sorába. A keleti kereszténység és a magyar állam kapcsolatai ezzel tovább mélyültek, „ez erkölcsi kötelességünk is” – fogalmazott a miniszterelnök helyettese.


Semjén Zsolt elmondta, hogy a tárgyalásokon szó volt a libanoni–magyar gazdasági kapcsolatok további erősítéséről, valamint megállapodtak a bejrúti katolikus egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közötti tudományos és diákcsere-kapcsolatok létesítéséről.

Egyetértés volt a felek között

Béchara Boutros Rai pátriárka rámutatott: nagyra értékeli a magyar kormány álláspontját, amit a közel-keleti helyzettel kapcsolatban képvisel. Megfogalmazása szerint a magyar állam Közel-Kelettel kapcsolatos álláspontja „teljes egészében a helyén van”. Egyetértés volt a felek között abban: ahhoz, hogy „az arab tavasz megmaradjon”, fontos feladat a mérsékelt erők segítése és támogatása.


A találkozón – a pátriárka elmondása szerint – részletesen áttekintették, hogy mennyire fontos a Közel-Keleten az állam és az egyházak szétválasztása. Kifejtette: Libanonban Magyarországhoz hasonlóan az állam és az egyház egymástól különválasztva működik, ugyanakkor a felek együttműködnek egymással.

Orbán Viktornak gratulált az alaptörvényhez

A pátriárkát hétfőn köszöntötték a parlament ülésén, és találkozott Orbán Viktor kormányfővel is. Az egyházi vezető gratulált a magyar kormány eddigi eredményeihez, és kifejtette: nagyra értékeli az új magyar alaptörvényt, hiszen az bizonyítja, hogy a keresztény értékek lehetnek a jövő Európájának alapjai – tájékoztatta Havasi Bertalan az MTI-t. Béchara Boutros Rai azt is elmondta, hogy a libanoni keresztények különösen érdekeltek a vallások közötti párbeszédben, a békés egymás mellett élésben.

Orbán Viktor a tárgyaláson utalt arra, hogy „Európában megvédtük a keresztény alapokon álló új magyar alkotmányt a nyílt támadásokkal szemben, és hasonló módon határozottan kiállunk az Európán kívüli keresztényekért is, ha támadják őket” – közölte a sajtófőnök.

Béchara Boutros Rai további programja

A Semjén Zsolt meghívására vasárnap Magyarországra érkezett katolikus egyházi vezető kedden meglátogatja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságát, ahol Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a testület elnöke fogadja, számos érsek és püspök jelenlétében. Ezután a maronita pátriárka a Szentszék külképviseletét keresi fel, ahol Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal is találkozik.

Szintén e napon adományoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doctor honoris causa címet a pátriárkának; a díjátadó ünnepség végén a Pázmány egyetem és a libanoni Kaslik Szentlélek Egyetem (USEK) együttműködési megállapodást ír alá. A keleti egyházi vezető kedd este maronita rítus szerinti szentmisét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában, Erdő Péter bíboros és a püspöki konferencia több tagja jelenlétében. Szerdán Béchara Boutros Rai az esztergomi érseki palotában keresi fel Erdő Péter bíborost, majd Esztergom keresztény nevezetességeit, a Keresztény Múzeumot és a bazilikát tekinti meg.


A szír maronita egyház

Béchara Boutros Rai a szír maronita egyház 77. pátriárkája, tavaly március 15-én választották meg. Hivatalos székhelye Libanonban Bejrúttól északra, Bkerke kolostorában van.

A szír maronita egyház keleti katolikus egyház, az Apostoli Szentszékkel teljes közösségben. Gyökerei ahhoz a közösséghez vezethetők vissza, amelyet a ma Szent Maronként tisztelt szír szerzetes alapított a 4. század végén. Az egyház tagjait maronitáknak hívják, és napjainkban ez a legnagyobb keleti egyház Libanonban. Jelentős maronita közösségek élnek még a Közel-Kelet más részein, Szíriában, Jordániában, Palesztinában, valamint Cipruson. A 19. században nehéz életkörülményeikből menekülve maroniták ezrei szóródtak szét a világban, sikeres és befolyásos diaszpórát hozva létre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.