Kósa arról beszélt, hogy a korábbi választási rendszer több pontja alkotmányellenes volt, és annak alapján nem lehetne megszervezni a 2014-es voksolást. Ezt azzal indokolta, hogy kiterjesztették a szavazati jogot, de nagyjából félmillió, választásra jogosult határon túli magyar állampolgárnak nincs magyarországi lakcíme, valamint több százezren vannak azok is, akik itteni lakcímük ellenére külföldön élnek, és számukra is biztosítani kell a részvétel lehetőségét.
Meg kell akadályozni a csalást
A választási eljárás átalakításának másik céljaként a csalások megakadályozását nevezte a fideszes politikus. Véleménye szerint a 2002-es választást a visszaélések döntötték el a szocialisták javára, és azok a 2006-os eredményt is befolyásolták. Hozzátette: a most javasolt változtatások – mindenekelőtt a feliratkozás – meggátolják majd a láncszavazást, valamint azt, hogy „gulyást osszanak a cigánysoron vagy bárhol” a szavazás napján, amivel szerinte főként az MSZP élt. Kósa elmondta, a kormányoldal nagy kampánnyal készül a regisztrációs időszakra, hogy minél többen iratkozzanak fel.
Karácsony ezzel szemben szükségtelennek tartotta a regisztráció bevezetését azoknál, akik Magyarországon élnek, és szerinte erre a Fidesz sem hozott elfogadható érvet. Az LMP frakcióvezető-helyettese kiemelte: példátlan, hogy egy országban a jól működő népesség-nyilvántartás ellenére feliratkozáshoz kössék a választási részvételt. Szerinte ráadásul az egyik legszigorúbb regisztrációs rendszer jöhet létre, hiszen a szavazás napján nem lehet majd feliratkozni, a regisztrációt pedig négyévente meg kell újítani.
Jobb az új ajánlási rendszer
Az LMP-s politikus szerint az új szabályozás a tervezett alkotmánymódosítás ellenére is alaptörvény-ellenes lehet, nemzetközi egyezményeket sérthet. Ezt azzal magyarázta, hogy az alapjogok korlátozásához legitim cél szükséges, ami szerinte nem áll fenn, amikor a magyarországi lakóhellyel rendelkezők választójogát feliratkozáshoz kötik.
Kitért arra is, hogy bár Kósa tényként említette a múltbeli választási csalásokat, szavazatvásárlás miatt – mint mondta – a rendszerváltás óta csak a fideszes Papcsák Ferenc 2002-es kampányfőnökét ítélték el. Karácsony ugyanakkor elismerően szólt a tervezett új ajánlási rendszerről, amely szerinte jobb az eddiginél.
Kósa viszont jelezte, a törvényjavaslatnak épp ezzel a pontjával nem ért egyet, ő támogatta volna az ajánlószelvények fenntartását, de kisebbségben maradt a pártjában, ahol épp az LMP javaslatára döntöttek a cédulagyűjtés megszüntetéséről.
Nem a népszavazásra
A legélénkebb vitát a másfél órás beszélgetésen a feliratkozás választói megítélése váltotta ki. Kósát egyebek mellett arról kérdezték a hallgatóságból, hogy a Fidesz miért nem akarja népszavazáson vagy legalább nemzeti konzultáción kikérni az emberek véleményét ebben a kérdésben. Erre úgy válaszolt: az alkotmány nem teszi lehetővé, hogy alkotmányos szabályokról referendumot tartsanak. Megjegyezte ugyanakkor, az emberek véleményt mondhattak például arról az általa támogatott elképzelésről, hogy a szülőknek a gyermekeik után is járjon szavazat, és nagy többséggel elutasították.
Karácsony Gergely viszont azzal felelt erre, hogy ha a feliratkozás bevezetése miatt lehet módosítani az alaptörvényt, akkor azért is lehet, hogy az emberek véleményt mondhassanak a regisztrációról. A Fidesz ügyvezető alelnöke válaszul megjegyezte, hogy az új – az érvényességet az összes választó felének a részvételéhez kötő – szabályok alapján e kérdésről aligha lehetne sikeres népszavazást tartani.
