Szanyi: Az SZDSZ soha nem volt az MSZP szövetségese

A baloldali összefogásról, az esetleges miniszterelnök-jelöltről és a szocialisták új stratégiájáról is beszélt az MNO-nak Szanyi Tibor.

– Az MSZP Dunaföldváron egyesek szerint a függetlenség álarca mögé bújva adta el a jelöltjét, és így lényegesen könnyebb volt nyernie, mennyire állja meg ez a helyét?
– Ez a beállítás csak azoknak adható el, akik nem dunaföldváriak, mivel Horváth Zsolt már volt polgármester a településen. A városban finoman szólva is nagyon jól ismerik, és tudják a párthovatartozását is. Horváth 2010-ben mindösszesen néhány szavazattal maradt le akkori fideszes kihívójával szemben, magyarul nem egy új jelenséggel találkoztak a helyiek. Egyébként Horváth megbeszélte a helyi MSZP-vel, hogy ő függetlenként indul, nem volt benne semmi ördöngős taktika, és utólagosan nézve a számok alapján tisztán szocialista logóval is nyert volna. Ami kifejezetten előremutató ebben a dologban, hogy a megválasztott polgármester nyitott a civil szféra felé, ami egyébként országos igény is volt. Így Horváth nem egy párt, hanem ennél szélesebb kör támogatását bírja.

– Ez a stratégia országos szinten is folytatódni fog?
– Önkormányzati szinten modellként tudnám ajánlani azoknak, akik rendelkeznek már elismert helyi teljesítménnyel. Aki helyben pozitív értelemben jó munkát végzett, az bátran induljon el függetlenként, és szerezze meg hozzá – automatikusan – az MSZP támogatását. Horváth tudta magáról, hogy van teljesítménye, ezért azt mondhatta, hogy gyerekek, ti támogassatok engem a jelenlegi helyzetben mint független politikust, és nem fordítva.

– Országgyűlési választási szinten is működhet egy ilyen modell?
– Az országgyűlési képviselőség, az más, mivel megnövelték a választókerületek méretét, így helyi ismertséget szerezni egyáltalán nem könnyű. Ott azt ajánlanám, hogy a jelölt kiválasztásnál a térségi politika menti gondolkodás érvényesüljön. Egyébként a párton belül a jelöltek kiválasztása a jelenlegi menetrendet figyelembe véve 2013 végén zárulhat le. Olyan jelölteket kell találni, akik kötődnek is a helyi viszonyokhoz, így például Borsodban nem indulhat csongrádi kötődésű politikus.

– A Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvány augusztus közepén megjelent tanulmánya óta felgyorsult a miniszterelnök-jelölt keresés a baloldali pártok között, egyre többen sürgetik, hogy már most meg kell találni az ideális személyt. Hol tart ez a folyamat?
– Engem például a mai nap folyamán eddig a percig egyáltalán nem foglalkoztatott a miniszterelnök-jelölt személye, kivéve, hogy most ön rákérdezett. A helyzet a korábbiakkal szemben viszont lényegesen egyszerűbb. Az MSZP tanulva az elmúlt évek hibáiból átstrukturálta a gondolkodását. Először is, hogy ki a demokrata, az egy viszonylag egyszerű szituáció, s noha van szűkített és kiterjesztett demokrácia, amíg vannak szabad választások, addig demokratikus a rendszer. Sokan mondják, hogy amit a Fidesz csinál az nem demokratikus, de mindaddig, amíg nem lehetetlenítik el a választásokon való leválthatóságát, addig ez demokrácia, még ha csökött is. Ha persze a regisztrációt a jelenlegi formájában fogadják el, akkor viszont azt mondom, hogy a Fidesz a maga részéről befejezte a demokratikus létét. Baloldalinak pedig azt tekintem, aki magát minimum annak nevezi. Ismerek elég sok pártnevet, de az MSZP-n kívül mástól alig hallottam, hogy deklaratívan kijelentette volna, hogy ő baloldali lenne.

---- Ki a baloldali? ----

– Schiffer András nemrég egy interjúban magát baloldalinak nevezte.
– Magát lehet, de egy párt esetében majd akkor hiszem el, ha ezt az alapszabályában is rögzíti. Az MSZP egyértelműen meghatározta az alapszabálya elején a baloldaliságát. Nem igazán látok ilyet más erőktől, de attól persze még tarthatják magukat baloldalinak.

– A Demokratikus Koalíció alapszabályában sem találta ezt meg?
– Nekem a halvány utalás nem elég. Ez a kvázi „figyelemmel a baloldali értékekre” kitétel nem elég, minthogy a jobboldal is lehet figyelemmel baloldali értékre. Európában elterjedt dolog, hogy a baloldali pártok deklaratíve elutasítják a neoliberalizmust, mivel ez okozta a válságot. A neoliberalizmus az MSZP kormányzásában is jelen volt. Sajnos a 2002–2010 közötti időszak inkább volt túlterhelve neoliberális elemekkel, mint amit az én baloldali ízlésem megengedett. Ebből volt is elég konfliktusom. Az összes felsorolt párt vastagon kokettál a neoliberalizmussal, így nehezen lehet őket baloldalinak tekinteni. A magunk részéről elsődlegesen a civil társadalommal, benne a szakszervezetekkel szeretnénk szövetséget alkotni. Mi a politikánkhoz keresünk szövetségi rendszert és ahhoz megfelelő miniszterelnök-jelöltet. Az, hogy ez ki lesz, azt ma senki nem tudja megmondani, mint ahogyan 2000-ben sem gondolta senki, hogy Medgyessy Péter lesz a befutó. Még rengeteg ajánlást fognak tenni, nekem is vannak személyes preferenciáim az ideális jelöltre, de jelenleg az foglalkoztat, hogy minél szélesebb szövetségi rendszert építsünk ki.

– Hogyan próbál az új választási rendszerhez alkalmazkodni az MSZP, főként olyan szempontból, hogy egyedül vagy szövetségben indulnak?
– Messze nem vagyok abban biztos, hogy csupán a Fideszt kell legyőznünk. Ha a kormánypárt a vesztét látja, magához fogja rántani a Jobbikot, s ha ez sem segít, akkor meglátásom szerint akár az LMP is a Fidesz mögé állhat. Először látni szeretném, hogy ki az ellenfél és ahhoz igazítani a stratégiát. Azért is akarjuk a civil ágon építeni a szövetségi rendszerünket, mivel ott ki lehet kerülni a kicsinyes vitákat, ami a koalíciós kapcsolatokra jellemző. Az SZDSZ soha nem volt az MSZP szövetségese, hanem csak koalíciós társa. A civil szervezetek világa viszont nem akar parlamenti, államtitkári, miniszteri helyeket, hanem csak annyit, hogy a szakmai érveik, törekvéseik érvényesüljenek a kormányzásban. Elsősorban velük, másodsorban pártokkal szeretnénk együttműködni. Úgy szeretnénk hatalomra kerülni, hogy az ne a Fidesz összeomlása miatt következzék be, hanem saját érdemünkből. Amúgy a Fidesz össze fog omlani.

– Milyen jeleit látja az összeomlásnak?
– Csak olyat látok. Azt mondták például, hogy olyan alaptörvénye lesz Magyarországnak, amelyet nem változtatnak meg, miközben most már a huszadik módosításnál tartunk. Hasonlót láthatunk a szerencsejátékokat érintő törvénykezés és a családon belüli erőszak kapcsán is. A kaotikus gazdaságpolitikát ne is említsük! Összevissza beszélnek, hovatovább nincs egy stabil kapaszkodójuk. Elvesztették a kormányzás alapját.

---- Kik lesznek a listán? ----

– Mesterházy nyáron jelentette be, hogy 106 egyéni választókerületi felelőst neveznek ki, a napokban arról lehetett olvasni, hogy a folyamat elakadt.
– Nagyjából fölállták a felelősök.

– A XIII. kerületben ki lett a felelős?
– Borszéki Gyula, a szervezet elnöke, mivel nálunk már évtizedek óta a mindenkori helyi elnök a főnök. 2013-ban döntünk a képviselőjelölt személyéről.

– 2014-ben EP-választást is tartanak, az MSZP listáján kik szerepelhetnek?
– Mivel az Európai Szocialisták Pártjának (PES) tagjai vagyunk, így nagyrészt hozzájuk igazodunk a kampány során. A PES immár elfogadott egy deklarációt, amelyben szépen fel vannak sorolva a 21. századi baloldali értékek, így tehát van egy közös séma. A listánk nagyon erősen baloldali meghatározottságú lesz. Ha valakinek nagy kedve van totózni, akkor érdemes az elmúlt időszak baloldalra mozdulását nézni. Nem lesz olyan listánk, ami fűt, fát, virágot tartalmazna.

– Tavasszal elindult az MSZP elnöki székéért, most hogyan látja a politikai jövőjét?
–  Másfél évtizede kerültem a politikába, megszerettem ezt a munkát, így ellépésre irányuló szándékom nincsen. A programalapú vetélkedés a kongresszust követően véget ért, és onnantól kezdve a gazdasági és európai ügyek politikai koordinációjával foglalkozom. Ám továbbra is a célom, hogy a szövetségi rendszerünk jövő áprilisra fölálljon. A pártvezetésen belül a döntéseket többnyire szavazás nélküli konszenzussal hozzuk meg. A 2014-es három választást követően lesz ismét tisztújító kongresszusunk, s ezek eredményének a fényében dől majd el minden további.