Tarlós: A főváros szabályozási jogot szeretne

A főváros nem általános önkormányzati tulajdonjogra törekszik a budapesti rakpartokkal kapcsolatban, hanem a szabályozás jogosítványára.

TK
2012. 10. 28. 13:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tarlós István közleményében azt írta, hogy a belügyminiszter előterjesztése nem valamennyi ingatlan tulajdonjogáról, hanem a kikötőpontokról és a rakpartokról szól. Hangsúlyozta: a főváros nem tulajdonjogot szeretne, hanem a szabályozás jogát, a „20 éves organizálhatatlan állapotok felszámolása és a szakmailag értelmezhető rendezési terv készítése érdekében”. Leszögezte: Budapest rendezésének alapvetően a Dunára kell felfűződnie.

A fővárosi önkormányzathoz kerülnének a rakparti ingatlanok

Pintér Sándor belügyminiszter szombaton nyújtott be törvénymódosító javaslatcsomagot az Országgyűlésnek, ebben egyebek mellett kezdeményezi, hogy a budapesti kerületek tulajdonában álló budai és pesti alsó rakparti ingatlanok és kikötők 2013. január 1-jétől kerüljenek a fővárosi önkormányzat használatába. A tárcavezető továbbá indítványozta, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozza meg a budapesti járdaszegélyek egységes kialakításának követelményeit.

A kormány képviselője a Duna idegenforgalmi jelentőségével és az árvizek elleni hatékonyabb védekezés lehetőségével indokolja a tulajdonosváltást a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok, valamint kikötőhelyek és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra esetében.

A fővárosi önkormányzat feladata lenne

Pintér  javaslata alapján az egységes városkép kialakítására hivatkozva a fővárosi önkormányzat állapíthatná meg a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokra vonatkozó építési szabályokat, valamint a fővárosi önkormányzat feladata lehet a dunai vízi közlekedés alapvető feltételeinek biztosítása. A miniszter előterjesztésében Budapest közúthálózatára is kitér, indoklásában hangsúlyozva, hogy a fővárosi utak járdaszegélyeinek egységes szempontú kialakítása és fenntartása a főváros egészét érintő helyi közügy.

Pintér Sándor ezért a Fővárosi Közgyűlés feladatává tenné a járdaszegély egységes kialakításának meghatározását.  Az indítvány az önkormányzati törvényt is több ponton módosítaná, változtatásokat javasol például a főállású polgármesterek összeférhetetlenségi szabályaira is. A belügyminiszter kimondaná, hogy a főállású polgármester a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet vállalati vezető, vagy szövetkezet és alapítvány tisztségviselője.

Pintér Sándor a fentieken túl felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben szabályozza az Európai Uniónál vagy más nemzetközi szervezetnél vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházáshoz szükséges intézkedéseket, a rendelkezésre bocsátandó adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, továbbá az adatok nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.