Tarlós: A főváros szabályozási jogot szeretne

A főváros nem általános önkormányzati tulajdonjogra törekszik a budapesti rakpartokkal kapcsolatban, hanem a szabályozás jogosítványára.

TK
2012. 10. 28. 13:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tarlós István közleményében azt írta, hogy a belügyminiszter előterjesztése nem valamennyi ingatlan tulajdonjogáról, hanem a kikötőpontokról és a rakpartokról szól. Hangsúlyozta: a főváros nem tulajdonjogot szeretne, hanem a szabályozás jogát, a „20 éves organizálhatatlan állapotok felszámolása és a szakmailag értelmezhető rendezési terv készítése érdekében”. Leszögezte: Budapest rendezésének alapvetően a Dunára kell felfűződnie.

A fővárosi önkormányzathoz kerülnének a rakparti ingatlanok

Pintér Sándor belügyminiszter szombaton nyújtott be törvénymódosító javaslatcsomagot az Országgyűlésnek, ebben egyebek mellett kezdeményezi, hogy a budapesti kerületek tulajdonában álló budai és pesti alsó rakparti ingatlanok és kikötők 2013. január 1-jétől kerüljenek a fővárosi önkormányzat használatába. A tárcavezető továbbá indítványozta, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozza meg a budapesti járdaszegélyek egységes kialakításának követelményeit.

A kormány képviselője a Duna idegenforgalmi jelentőségével és az árvizek elleni hatékonyabb védekezés lehetőségével indokolja a tulajdonosváltást a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok, valamint kikötőhelyek és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra esetében.

A fővárosi önkormányzat feladata lenne

Pintér  javaslata alapján az egységes városkép kialakítására hivatkozva a fővárosi önkormányzat állapíthatná meg a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokra vonatkozó építési szabályokat, valamint a fővárosi önkormányzat feladata lehet a dunai vízi közlekedés alapvető feltételeinek biztosítása. A miniszter előterjesztésében Budapest közúthálózatára is kitér, indoklásában hangsúlyozva, hogy a fővárosi utak járdaszegélyeinek egységes szempontú kialakítása és fenntartása a főváros egészét érintő helyi közügy.

Pintér Sándor ezért a Fővárosi Közgyűlés feladatává tenné a járdaszegély egységes kialakításának meghatározását.  Az indítvány az önkormányzati törvényt is több ponton módosítaná, változtatásokat javasol például a főállású polgármesterek összeférhetetlenségi szabályaira is. A belügyminiszter kimondaná, hogy a főállású polgármester a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet vállalati vezető, vagy szövetkezet és alapítvány tisztségviselője.

Pintér Sándor a fentieken túl felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben szabályozza az Európai Uniónál vagy más nemzetközi szervezetnél vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházáshoz szükséges intézkedéseket, a rendelkezésre bocsátandó adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, továbbá az adatok nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.