Tájékoztatásuk szerint a gazdasági társaságot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hozza létre, feladata a 2013. július 1-jétől felálló, állami monopóliumba kerülő dohány-kiskereskedelmi rendszer működtetése lesz. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. alapításához, illetve működéséhez 450 millió forint forrás átcsoportosítását rendelte el a kormány határozata, amely múlt csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.
A társaság szervezi a november 15-én kiírandó állami koncessziós pályázatokat, a cég köti majd a szerződéseket és végzi a koncessziós díjak begyűjtését is – közölte Lázár János, aki szerint a jelenlegi 43-44 ezer elárusítóhellyel szemben az új rendszerben bőven 10 ezer alá esik majd a dohányboltok száma. (A szeptemberben elfogadott törvény nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.)
Munkahelyek teremtése, fiatalkorúak védelme
Az államtitkár hangsúlyozta azt is: a dohány-kiskereskedelem, amely ma 500-600 milliárdos forgalmat bonyolít le, az új rendszerben döntő mértékben helyi, egyéni kisvállalkozásokhoz fog kerülni. Újraosztjuk ezt a piacot, és megpróbálunk hátrányos helyzetűeket, munkanélkülieket, csökkent munkaképességűeket és hazai családi vállalkozásokat lehetőséghez juttatni – fogalmazott.
Lázár János szerint az osztrák mintát követi a rendszer, amelynek elsődleges célja a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása. A politikus utalt arra is, hogy a magyar egészségügy százmilliárdos nagyságrendű tételt költ a dohányzás káros következményeire, ugyanakkor bizonyos megbetegedések esetén a gyógyítás kétséges, ezért a károkkal szemben kizárólag a megelőzés hatékony. Elhangzott: fontosnak tartották, hogy olyan embert találjanak, aki erre a feladatra eddigi pályafutása, sporteredményei, társadalmi elkötelezettsége alapján teljes mértékben alkalmas.
Gyulay Zsolt nemcsak a sportban, hanem az üzleti életben is ismert. Az olimpiai bajnok kajakos pályafutása végeztével a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben sportegészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Volt sportszergyártó cég marketingigazgatója, az Újpest FC-t működtető Kft., valamint az OLLÉ Sportrendszer Kht. ügyvezető igazgatója is.
Gyulay Zsolt a sajtóbeszélgetésen megtisztelőnek nevezte a felkérést, és bejelentette, hogy a Hungaroring Sport Zrt. igazgatósági elnöki pozícióját megtartja, de az operatív vezetést a vezérigazgató-helyettes látja el a jövőben.
Hangsúlyozta: feladata lesz annak a csapatnak az összerakása, amely 60 napon belül elbírálja majd a közel 7000 pályázatot, dönt a 20 évre kiadott koncessziós szerződésekről. Nagyon kemény munka áll előttünk – fogalmazott.
Könnyebb lesz a 18 éven aluliak ellenőrzése
Gyulay Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az állam 2010-ben közel 440 milliárdot költött dohányzásból fakadó betegségek kezelésére, ugyanakkor az állam dohányzásból származó bevétele csak 360 milliárd forint volt, vagyis mínusz 80 milliárd forintos ez a szaldó.
Felhívta a figyelmet arra, hogy felmérések szerint 13-15 évesek 60 százaléka kipróbálta már a cigarettát, 28 százalékuk dohányzik is, a teljes lakosságnak pedig a 30 százaléka cigarettázik. Ugyanakkor hozzátette: nincs illúziójuk azzal kapcsolatban, hogy az új rendszerben a forgalom csökkenni fog, de – mint mondta – nem is az a cél, hogy, aki már függő, az ne jusson hozzá a cigarettához, hanem hogy a fiatalok nehezebben vehessenek dohányterméket. Úgy vélte, az új rendszerben könnyebben lehet majd ellenőrizni, hogy 18 év alattit kiszolgálnak-e a boltok. Nem utolsósorban – amint Lázár János hozzátette – a 20 éves koncessziós jogát kockáztatja majd, aki fiatalkorút szolgál ki.
Totó-lottó és újság is lehet a dohányboltokban?
Kérdésre válaszolva Lázár János azt mondta: július 1-jéig mérlegeli a kormány azt, hogy a dohánytermékeken kívül esetleg mit lehet majd még árulni a dohányboltokban. A totó-lottó árusításban és az újságárusításban „van fantázia” – mondta. A jövedéki adó emeléséről Lázár János közölte: ez volt, van és mindig lesz. Szerinte 5-7 éven belül az európai átlagáron lesz a magyar cigaretta. Utalt arra is, hogy 2018–2020-ra az Európai Unió döntése alapján meg kell szüntetni a vágott dohány kiskereskedelmét is.
A 2008-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés adatai alapján a dohányzás a legsúlyosabb egészségkárosító tényező hazánkban. Különösen igaz ez a fiatalokra, akiknek a fejlődésben lévő szervezetére sokkal nagyobb kockázatot jelent ez. A felmérések szerint a 13-15 évesek közel 60 százaléka kipróbált már valamilyen dohányterméket, 28 százalékuk pedig rendszeres fogyasztó. Mint azt a törvény indoklása is tartalmazza, a fiatalkorúak dohányzása komoly veszélyt jelent a jövő generáció egészségére. A teljes lakosság 30 százaléka jelenleg is cigarettázik.
Mivel a statisztikák szerint a fiatalok eddig gyakorlatilag nyugodtan hozzájuthattak a dohánytermékekhez, az új törvény sokkal szigorúbb és hatékonyabb védelmet nyújt majd. Így az árusításnak a fiatalkorúaktól elzártan kell majd zajlania, abban 18 éven aluliak nem vehetnek részt. A dohánytermék-kiskereskedők jogosultak lesznek a belépők életkorát ellenőrizni, és őket a helyiség elhagyására kérni – ehhez akár rendőri segítséget is igénybe vehetnek.
