Bodrogi József, a múlt héten távozott miniszteri biztos a Napi Gazdaság Az egészség ára című konferenciáján úgy vélte, például a nyugdíjak bruttósításával fedezni lehetne a nyugdíjasok egészségügyi ellátását. Kifejtette: a magyar társadalom 1900 és 2012 között „drámai” változáson ment keresztül. A 60 éven felüliek aránya megháromszorozódott, míg a 14 éven aluli lakosság harmadára csökkent.
Mint Bodrogi a hvg.hu-nak elmondta, az általa felvetett szuperbruttósítás valójában egy technikai jellegű megoldás lenne, mint 1988-ban a személyi jövedelemadózás bevezetésekor, amikor a nettó béreket úgy bruttósították, hogy a nettója senkinek se legyen kevesebb. Tehát a Bodrogi által felvetett megoldás nem érintené a folyósított nyugdíjakat, hanem az államháztartásban nyitna egy fejezetet a bruttósított nyugdíjakból származó járulékok fizetésének.
Az elhangzottakra reagálva az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte: nincs a kormány napirendjén a nyugdíjasok társadalombiztosítási járulékfizetésének a bevezetése, sem az egészségügyi szolgáltatási csomag tartalmának szűkítése.
Bodrogi: Fel kell tenni a kérdést
A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint Bodrogi József miniszteri biztosi megbízatása november 13-án lejárt. „Így Bodrogi Józsefnek semmilyen jogosultsága nem volt arra, hogy a kormány nevében bármilyen nyilatkozatot tegyen egy mai egészségügyi konferencián.”
A biztos szerint a „Ratkó-korszak bombája hamarosan robban”, az 1955/56-ban születettek nyugdíjba vonulásával ugyanis a járulékfizetők száma csökkenni fog, a nyugdíjjárulékokra pedig többet kell fordítani, s ezzel óriás nyomás alatt fog állni a jelenleg működő „felosztó-kirovó” rendszer. Hozzátette továbbá, hogy Magyarországon 2010-ben a fekvőbetegkassza kétharmadát a 60 éven felüliek ellátására költötték. Bodrogi szerint fel kell tenni a kérdést, hogy meddig tudják az idős lakosság szükségleteit finanszírozni. Mint mondta, ezt a kérdést egyelőre a legtöbb országban kerülik, de Japánban például olyan megoldást találtak ki, hogy a 60 évnél idősebbek csak magánbiztosítás révén juthatnak ellátáshoz.
Kitért továbbá arra, hogy a kiemelt kockázattal járó sporttevékenységek során elszenvedett egészségkárosodást nem a közfinanszírozott egészségügyből kellene fizetni. Ennek fedezetére be kell emelni a rendszerbe a sportbiztosítást. Ezek mellett vagy az egészségügyi járulék mértékét kell emelni, vagy az ahhoz tartozó szolgáltatási csomag tartalmát kell szűkíteni – mondta Bodrogi József, de hozzátette: ez jelenleg még nincs napirenden.
Nem várható javulás a közlejövőben
Elmondta: továbbra is komoly finanszírozási és fenntarthatósági gondok jellemzik a magyar egészségügyet, s a közeljövőben javulás nem várható. Kiemelte: az elmúlt években 500 milliárd forintot vontak ki a területről. Amíg nem lesz gazdasági növekedés és ezt nem pótolják vissza a rendszerbe, áttörés nem várható, ezért áthidaló megoldásként különböző forrásteremtési technikákban kell gondolkodni – tette hozzá.
Utóbbira példaként kiemelte a népegészségügyi termékadó – az egészségre bizonyítottan káros élelmiszereket érintő adónem – bevezetését. A miniszteri biztos azt mondta: ebből jövőre 66 milliárd forintos bevételt várnak, amely több akut probléma megoldását teszi majd lehetővé.
1,6 százalékos emelés
A Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, melynek értelmében november elsejétől – január elsejéig visszamenőleges hatállyal – 1,6 százalékkal emelik a nyugdíj, illetve egyes szociális ellátások összegét. A január–októberre járó emelés összegét a novemberre járó ellátással egyidejűleg, egy összegben, hivatalból kell folyósítani – olvasható a rendeletben.
A nyugellátások és egyes más ellátások emeléséről szóló kormányrendelet értelmében hivatalból emelni kell az öregségi nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az özvegyi nyugdíjat, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, a balettművészeti életjáradékot, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást és az önkormányzati képviselők közszolgálati járadékát.
