Az államtitkár a XVI. nemzetközi NATO-konferencián csütörtökön az Országházban azt mondta, a partnerek bevonása már nem kivétel, hanem szabály lett a NATO műveleteiben, hiszen felismerték: a nemzetközi kihívásokat csak szoros együttműködésben lehet kezelni, csak így lehet a rendelkezésre álló forrásokat a legjobban kihasználni.
Úgy fogalmazott, a NATO békepartnerség azért is hasznos, mert egy közös „biztonsági kultúra” kialakítását, megerősítését segíti, így az országok hatékonyabban háríthatják el a fenyegetéseket. A partnerségi program emellett ösztönzi a kapcsolatépítést az euroatlanti régión kívüli országokkal, így alkalmat nyújt a szélesebb körű eszmecserére – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra: annak idején a NATO partnerségi programja tette lehetővé, hogy Magyarország a közép-európai térségben az elsők között kapjon meghívást a szövetségbe.
Meg kell találni a megfelelő megoldást
Balla Mihály (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében kiemelte, a jelenlegi gazdasági válságban is fontos a hadi képességek megtartása, bár a források szűkösebbek. Minden országnak meg kell találnia a helyzetére legmegfelelőbb megoldást, ahogyan azt Magyarország is teszi – tette hozzá. Mint mondta, a NATO jövőjét rengeteg külső tényező befolyásolja, így például Kína törekvése a hadserege modernizálására, az amerikai –orosz viszony és az, hogy az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségnek egyre több figyelmet szentel.
A jövő kihívásai között említette, hogy miután a nemzetközi erők 2014-ben elhagyják Afganisztánt, lesz-e erejük a most szerveződő afgán biztonsági erőknek, hogy stabilizálják a helyzetet. A világ nagyon átalakult Magyarország NATO-csatlakozása óta, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal például más biztonsági kihívások jelentek meg, és a következő ilyen fordulat az, hogy a kibertámadások egyre nagyobb fenyegetést jelentenek – vélekedett.
Az EU és a NATO hasonlít egymásra
Kovács László (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke arról beszélt, az EU és a NATO hasonlít egymásra, hiszen mindkettő története a kihívások és azok sikeres megválaszolásának története, és mindig kicsit erősebben kerülnek ki a nehéz helyzetekből. A NATO-nak eddig nagyon különböző kihívásokkal kellett szembenéznie – idézte fel, példaként említve egyebek mellett a Szovjetunió széthullását, a regionális konfliktusokat a Balkánon, az arab tavasz eseményeit és a terrorizmus elleni küzdelmet. Most azonban egy új, a NATO-n kívüli probléma jelentkezett: a gazdasági válság nehezíti meg a kihívások eredményes kezelését – közölte.
Kiemelte, az atlanti szervezet a chicagói csúcson is arra kereste a választ, hogy a gazdasági nehézségek idején, amikor nincs mód a védelmi kiadások növelésére, sőt sokszor még a szinten tartásukra sem, hogyan lehet garantálni a biztonságot, a védelmet, és elkerülni, hogy a gazdasági válságot egy biztonsági is kövesse. A tagállamok végül nem az olcsó, hanem a költséghatékony védelem mellett döntöttek, és elhatározták, hogy még szorosabbra fogják az együttműködésüket – mondta a politikus.
