Miközben a szocialisták vezetője fasizmust és bolsevizmust emlegetett a jelenlegi magyar politikai állapotok kapcsán, addig Horváth a történelem legkártékonyabb személyiségeként írta le a miniszterelnököt, akit Horthy Miklóshoz hasonlóan a demokrácia legnagyobb ellenségeként határozott meg.
Az MSZP fővárosi frakcióvezetője a Magyar Nemzet kérdésére, hogy nem volt-e a „demokrácia ellensége” például Szálasi Ferenc, Rákosi Mátyás vagy Kádár János is, azt mondta, „két párhuzamos személyt emelt ki a történelemből”, majd hozzátette: „Mi most nem foglalkozunk a kommunista vezetőkkel, sem Sztálinnal, sem Tolbuhinnal, amikor a köztársaság és a demokrácia ellenségeit nevezzük meg.”
Mesterházy Attila több helyen is kifejtette, hogy egy olasz lap nem pontosan idézte őt, amikor azt írták, hogy a politikus Magyarország fasizálódásáról beszélt, ennek ellenére mégsem kér helyreigazítást a l’Unita nevű baloldali újságtól.
Balos aggodalmak
Mesterházy Attila egyébként az interjúban az Európai Unió fellépését sürgette a magyar választási regisztrációval szemben. Nem ez az első alkalom, hogy MSZP-s politikusok Európától várják azt, hogy fellépjenek Magyarország és kormánya ellen. Júniusban a Magyar Nemzet arról írt, hogy külhoni fórumokon Göncz Kinga MSZP-s európai parlamenti képviselő „támadásokat intézett Magyarország ellen”. Áprilisban a magyar szocialisták EP-delegációjának három tagjának szignója is szerepelt azon az írásbeli kérdésen, amelyen a politikusok azt jelezték Viviane Reding igazságügyi EP-biztosnak, hogy a hatályba lépett lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerintük „figyelmen kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvében előírt fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek kritériumát”, valamint a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, s ez szerintük ellentétes az irányelvvel.
Februárban Tabajdi Csaba és Göncz Kinga szavazatával fogadta el az Európa Parlament azt a határozatot, amely elítélte hazánkat. Az állásfoglalásban az szerepelt, hogy az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”.
