A 315 hazai közjegyző évente 120 ezer hagyatéki ügyet intéz el, félmillió követelés behajtásában vesz részt, és nyolcvanezer közokiratot állít ki. Az ország különböző pontjain elhelyezkedő közjegyzői irodákat azután nyitották meg erre specializált jogászok, hogy az Országgyűlés – az állami közjegyzőség utódjaként – húsz évvel ezelőtt visszaállította az önálló polgári közjegyzőséget. Két évtizedes működés után a sokak által irigyelt, zárt, fegyelmezett rendszerként működő jogászi hivatás komoly változás elé nézhet. Az Európai Bizottság ugyanis a kormányhoz intézett levelében nemrég azt az álláspontot fogalmazta meg: ki kell tárni a kapukat, lehetővé kell tenni, hogy uniós állampolgárok is magyar közjegyzővé váljanak.
Az 1991. évi közjegyzői törvény a bizottság szerint sérti az EU működéséről szóló szerződésnek azt a passzusát, amely az európai közösségben meghirdette a letelepedés szabadságát. A hazai törvény szerint közjegyző Magyarországon csak magyar állampolgár lehet. Az Európai Bizottság úgy látná jónak, ha bármely uniós állam polgára közjegyzői irodát nyithatna nálunk. Ez közelebbről azt jelentené, hogy a közösség területéről érkező jogászok közokiratba foglalhatnák az itteni lakosok szerződéseit, végakaratát, a hagyatéki tárgyaláson meghallgathatnák az örökösöket, és dönthetnének az elhunyt személyek vagyonának átadásáról. Mindezeken kívül fizetési meghagyást, felszólítást küldhetnének azoknak, akik mástól kölcsönt vettek fel, vagy nem egyenlítették ki a rezsiszámlát, a parkolási díjat.
A bizottság fellépése nem példa nélküli, hat uniós ország ugyanis korábban már pert vesztett Luxembourgban. Az Európai Bíróság – a bizottság kezdeményezésére – tavaly Belgiumot, Németországot, Görögországot, Franciaországot, Luxemburgot és Ausztriát marasztalta el kötelezettségszegési eljárásban. Okfejtése szerint ezek a tagállamok azzal sértették meg az uniós szerződésnek a letelepedés szabadságát megfogalmazó elvét, hogy a közjegyzői állások betöltésére kizárólag saját állampolgáraikat jogosították fel. Tették ezt arra hivatkozva, hogy a közjegyzők állami közhatalmat gyakorolnak. A luxembourgi bíróság szerint csak az a hivatásrend vesz részt a közhatalomban, amely közvetlenül és sajátos módon írhat elő kötelezettségeket. A hat tagállam közjegyzői viszont csupán részlegesen folytatnak közhatalmi gyakorlatot, bár tevékenységük közcélúnak minősül. Ez ugyanakkor nem elegendő ahhoz, hogy az adott hivatást kizárólag a tagországok polgárainak tartsák fenn.
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
