A képviselők 220 igen, 32 nem és 1 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatát. A tárcavezető indoklása szerint bár e közművezetékek stratégiai jelentőségűek, tulajdonosaik képesek az adó megfizetésére. Érvelése szerint „az arányos közteherviselés elvéből tehát az következik, hogy e mentességek ne illessék meg az érintett adóalanyokat”.
Mint ismert, az Országgyűlés előző hét kedden döntött arról, hogy adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke 125 forint méterenként. A Ház ezt követően öt törvényjavaslat tárgyalásába kezd, így szó lesz például a honvédek jogállásáról és a hegyközségekről szóló új jogszabálytervezetekről, illetve terítékre kerülnek a szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvénymódosítások is.
A közműcégek árait a kormány alakítja, így azok nem háríthatják át közvetlenül az ügyfeleikre az új adót, a kábeltévés, telefon- és internetszolgáltató cégek viszont áremeléssel reagálhatnak az új teherre, ami egyébként – az előzetes számításokkal ellentétben – akár 60 milliárd forintos többletet eredményezhet évente a költségvetésben.
Napirend előtti felszólalások
A kistelepülések munkanélküliségéről, a jobbikos Gyöngyösi Márton hétfői felszólalásáról, a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésről, a fiatalok munkába állásának támogatásáról és a családok fontosságáról beszéltek a kedden napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlésben.
Sneider Tamás, a Jobbik képviselője statisztikákat sorolva arról beszélt, hogy a vidéki kistelepüléseken a munkanélküliség a többszöröse – gyakran 20-40 százalékos – a nagyobb városokénak. Utalt arra, hogy a kormány 10 év alatt egymillió munkahelyt ígért, ebből időarányosan mostanra 250 ezernek kellett volna létrejönni, ehelyett a „Gyurcsány-Bajnai-szintet” érte el a foglalkoztatás.
Csökkenést javasol a Jobbik
A Jobbik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolja, valamint vidéken állami vállalatok létrehozásával, állami koordinálással, az öntözés fejlesztésével és új piacokkal segítené az agárágazatot – mondta.
Czomba Sándor államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányváltás óta 160 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, miközben Európában stagnál a foglalkoztatás. Arra is utalt, hogy 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatási létszám az agrárszektorban, az építőiparban azonban 30 ezer álláshely szűnt meg.
Józsa: A háború óta nem volt ilyenre példa
Józsa István (MSZP) azt mondta: Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő olyan „minősíthetetlen zsidózásra ragadtatta magát” hétfőn az azonnali kérdések között elmondott felszólalásában, amire a „háború óta nem volt példa”, ezért az MSZP-frakció a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte.
Az ellenzéki politikus emellett bírálta a kormány eddigi gazdaságpolitikai tevékenységét, és arra szólította fel a kabinetet, hogy tegyen valódi lépeseket a kisebbségek megvédése és a gazdaság helyzetének javítása érdekében.
Czomba: Padlóra vágták a szocialisták az országot
Czomba Sándor ugyanakkor arról beszélt: a szocialisták nyolc éves kormányzása volt az, ami „padlóra vágta Magyarországot”, a mostani polgári kormány pedig megpróbálja helyreigazítani azokat a „bűnöket”, amiket ekkor elkövetettek. Most egyszerre kell csökkenteni az államadósságot, a költségvetési hiányt, valamint elindítani a gazdasági növekedést és növelni a foglalkoztatást, ez nem egyszerű feladat – fogalmazott.
Az LMP-s Szabó Tímea a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem nyújtotta még be a parlamentnek az új büntető törvénykönyv (Btk.) hozzátartozók közötti erőszakot érintő módosítását, amellyel kapcsolatban munkacsoport is létrejött az illetékes minisztériumban.
Meg kell erősíteni a rendőrséget
Hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy a Btk. módosítása nem oldja meg a problémát, ezért szükség van a jelzőrendszer fejlesztésére, valamint a rendőrség munkájának és gyermekvédelemnek a megerősítésére. Azt kérte a kormánytól, mutassa meg, hogy valódi lépéseket is tesz ennek az ügy érdekében.
Czomba Sándor államtitkár hangsúlyozta: a kapcsolati erőszak kodifikációjával kapcsolatos javaslat széles körű egyeztetés után kerül majd az Országgyűlés elé. Utalt arra, hogy a kormányváltás óta négy új krízisközpont jött létre, így már 14 helyen kérhetnek segítséget az áldozatok, emellett van telefonos ügyelet, egy titkos menedékház, és egy átmeneti szállás. Az államtitkár azt ígérte, hogy a kormány a jövőben is figyel a kiszolgáltatott emberekre.
10 százalékot csoportosítana el Tasó a diákmunkára
Tasó László (Fidesz) azt javasolta, a kormány támogassa, hogy a fiatalok a munka világával korábban ismerkedjenek meg, ennek érdekében a Start munkaprogram forrásainak 10 százaléka jusson a diákmunkára. Jelezte, hogy ez törvényjavaslatban kezdeményezi majd.
Czomba Sándor közlése szerint a kormány célja, hogy minél több magyar fiatal országhatáron belül találjon munkalehetőséget. Elmondta: a munkahelyvédelmi akcióterv egyik fő szegmense is erre a területre koncentrál, emellett idén szeptemberben 4 hónapos programot indítottak, aminek köszönhetően 7100 pályakezdő fiatal helyezkedett el.
Sokat tettek a család tiszteletének helyreállításáért
Michl József KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy minden válság egyetlen megoldása az erkölcsi rend helyreállítása, ennek legegyértelműbb terepe szerinte a család és a több gyermek. Szerinte az elmúlt két évben a magyar kormány, valamint sok civil és az egyházi szervezett sokat tett a család tiszteletének helyreállításáért. A kormánypárti politikus bírált egy szegedi kiállítást, ahol szerinte egy olyan installációt mutattak be, amellyel beletapostak jóérzésű emberek életébe.
Halász János államtitkár a kormány családokkal kapcsolatos kormányzati intézkedésit sorolva elmondta: többek között családi adókedvezményt vezettek be, aminek következtében 180 milliárd maradt a gyermekes családoknál, emellett járulékkedvezménnyel támogatják a kismamák munkába való visszatérését, és bővítik a bölcsődei férőhelyek számát.
Fontos az ásványvagyon védelme
A hazai ásványvagyon védelmét nevezte az egyik fő célnak az energetikai tárgyú törvények módosítását ismertetve Fónagy János államtitkár kedden a parlamentben. A fejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: az új szabályozás elősegíti, hogy a potenciális szénhidrogén-tartalékkal rendelkező, de korábban gazdaságosan nem termelő kutakat ismét termelésbe állítsák, és újabb, jobb módszerekkel kiaknázzák.
A törvényjavaslat az egy bányavállalkozó által egyidejűleg kutatható területek mennyiségét országos szinten maximálja, ami azért fontos, hogy ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy egy kutatni kész bányavállalkozó elől egy másik – üzleti érdekek miatt – valós hasznosítás nélkül a területet elfoglalja – mutatott rá. Hangsúlyozta: szigorodnak a kutatási jog gyakorlásával és a bányászati jog megszerzésével kapcsolatos szabályok is.
