A Vas Imre (Fidesz) által benyújtott indítvány szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján az urnák lezárásáig tartana. Újdonság, hogy a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül nem lehetne kampánytevékenységet folytatni. Emellett a kampánycsend értelmében csak a szavazás napján nem lehetne választási gyűlést tartani, a kampányidőszak utolsó hat napján a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményt – beleértve az exit poll kutatásokat is – nem lehetne nyilvánosságra hozni, valamint a szavazást megelőző 48 órában a közszolgálati médiában politikai reklámot nem lehetne közzétenni.
Előre kellene jelezniük
A módosító javaslat emellett azt is tartalmazza, hogy nem lehetne politikai reklámot közzétenni körzeti és helyi médiaszolgáltatónál, kereskedelmi médiaszolgáltatónál, ilyen fenntartású internetes honlapokon, képújságokban és teletexteken sem, ahogyan a mozik is kikerülnének a politikai reklámozás lehetősége alól. Megmaradna ugyanakkor az újságokban – a napi- és hetilapokban, valamint a folyóiratokban – reklámozás lehetősége, de az újságoknak előre kell jelezniük a szándékukat a reklámok megjelentetésére, valamint előre el kell juttatniuk az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a minden politikai szereplőre egységesen vonatkozó hirdetési árjegyzéküket. A szavazás után pedig 15 napon belül részletesen el kell számolniuk a megrendelésekkel és megjelenésekkel az ÁSZ felé.
Puskás Imre szintén fideszes képviselő indítványa – amelyet szintén szavazásra alkalmasnak tartott a kormányoldal – azt tartalmazza, hogy nem minősül választási kampánynak a buzdítás a részvételre.
Bírált az ellenzék
Ezzel kapcsolatban Staudt Gábor (Jobbik) az alkotmányügyi bizottság ülésén elmondta: szerinte a kormánypártok ezzel azt szeretnék, ha a választási mozgósítás ne minősüljön kampánycsend-sértésnek, ami az ellenzéki párt számára elfogadhatatlan. Emellett a jobbikos politikus élesen bírálta azt a fideszes gyakorlatot, hogy kapcsolódó módosító indítványokkal „bombázzák szét” a törvényjavaslat érdemi szakaszait.
A vitában Ipkovich György az MSZP nevében komolytalannak nevezte az egész eljárást, mert szerinte „stanicliből előhúzott képviselői indítványokkal módosítgatják” a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot.
Szintén Puskás Imre terjesztette be azt a javaslatot is, amely lehetővé teszi a pártoknak és jelölő szervezeteknek, hogy már a nyilvántartásba vételt követően megkapják a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét.
Emellett a kormánypárti képviselők támogatták Mátrai Márta kapcsolódó módosító indítványát is, amely az eddigi 200, az adott egyéni választókerületi névjegyzékben szereplő tag helyett 500 választópolgár ajánlását teszi kötelezővé az egyéni választókerületben történő jelöltséghez.
A kapcsolódó módosító indítványokról várhatóan jövő heti ülésén szavaz az Országgyűlés.
Nagy teher hárulna a jegyzőkre
A fideszes Szakács Imre szerint indokolatlanul nagy terhet róna a jegyzőkre, ha akár személyesen, akár munkatársaik útján minden választópolgárt fel kellene keresniük azért, hogy regisztrálhassanak a választásokra. A politikus ezért szerdán benyújtott módosító javaslatával törölné ezt a választási eljárási törvényjavaslatból.
