A kabinetfőnök sajtótájékoztatón elmondta: az egyetem az elmúlt egy évben végrehajtotta tervezett feladatait, de amellett, hogy az intézmény a rendészeti, a honvédelmi és a civil közigazgatási képzés bázisa lett, létrejött egy közös intézményrendszer is. Ez alatt az egy év alatt elérte a kijelölt célokat az egyetem vezetése, az ideiglenes szenátus a munkáját elvégezte, és négy évre megválasztották az egyetem szenátusát is.
Szarka Gábor hangsúlyozta: bízik abban, hogy a szenátus megalapozza azokat a döntéseket és elmélyíti azokat az együttműködési kereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kitűzött célokat az NKE megvalósítsa.
Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora arról beszélt, hogy az ideiglenes szenátus ez évben csaknem kétszáz döntést hozott: megalkotta az egyetem első önálló költségvetését, szabályzatokat alkotott, döntéseket hozott, illetve elfogadta és elindította a Ludovika Campus fejlesztését. Mint mondta, az egyetemnek rendkívül fontos feladata van, ugyanis a többi között azzal a céllal jött létre, hogy azok, akik ott végeztek, ne csak honvéd- és rendőrtisztként, de adott esetben a civil közigazgatás tisztviselőjeként is megállják a helyüket. Az egyetem megalakulásának éve ér véget azzal, hogy az ideiglenes szenátus átadja a feladatokat a szenátusnak – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón közreadott háttéranyag szerint az egyetem önkormányzattal rendelkező közintézmény, az önkormányzási jogok gyakorlója pedig a szenátus. A megalakult szenátus „az egyetem egységének legfőbb kifejezője, jelképe az intézményi, lelki és szellemi integrációnak”. Az ideiglenes szenátus 2011 júliusában kezdte meg működését, ellátta a szenátus feladatait és gyakorolta hatásköreit.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem január 1-jével a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar egyesülésével jött létre. Az egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek gyakorolják.
