Pálinkás: Magyarország legnagyobbjáról van szó

Az akadémiai kutatóhálózat és a hazai egyetemek versenyképességét növeli a legtehetségesebb tudósok itthon tartása – véli Pálinkás József.

Pálinkás József, a tudományos akadémia elnöke által 2009-ben kezdeményezett kiválósági program első évében öt, 2010-ben hét, 2011-ben 16, az idén pedig további 37 kutató alakíthatott önálló kutatócsoportot, így immár 65 kiemelkedő tudós folytathat nemzetközileg is elismert kutatásokat. A kutatócsoportokból 39 az MTA intézeteiben, 26 pedig az egyetemeken működik. A tavaly alakult 16 csoportban 120 kutató dolgozik, összességében pedig közel hatszázan vesznek részt a Lendület program projektjeiben.

Két szabadalom, mindkettő az orvostudomány területén

„Óriási eredmény, ez a program Magyarország legnagyobb »kutatóintézete«” – hangsúlyozta Pálinkás József, aki értékelésében kitért arra, hogy a csoportok között már most is vannak kiemelkedően sikeresek, sőt két jelentős szabadalomra is esély van, mindkettő az orvostudomány területén született.

Báldi András ökológus a program keretében az ökoszisztémák működését és a biológiai sokféleség összefüggéseit vizsgálja, célja a fenntartható talajhasználat kialakítása.

Bányai Krisztián virológus az ember és a különböző állatfajok fertőző betegségeivel foglalkozik, eredményei hozzájárulhatnak új diagnosztikai módszerek kifejlesztéséhez.

Kannabisz, bőrprobléma

Bíró Tamás kutatóorvos a belső kannabiszrendszer szerepét vizsgálja a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában; eredményei olyan gyakori bőrproblémák kezelésével kecsegtetnek, mint a gyulladásos pattanásosság (akné), az atópiás ekcéma vagy a pikkelysömör.

Derényi Imre fizikus a molekuláris motorfehérjék működését kutatja, e parányi „gépezetek” felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért.

Előrelépés lehet a mikro- és nanotechnológiában

Domokos Péter fizikus a mikroszkopikus és a makroszkopikus testek közötti, az úgynevezett mezoszkopikus mérettartományban található objektumokból felépülő, de még a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskedő hibrid rendszereket kutatja, amelyek előrelépést jelenthetnek a jövő mikro- és nanotechnológiájában.

Fekete Andrea gyermekgyógyász a diabétesz szövődményeit vizsgálja. Az első évben állatkísérletekben igazolta, hogy a cukorbajnál a vesében kialakuló kötőszövetes átalakulást gátolja egy, eddig kizárólag a kardiológiában alkalmazott készítmény.

Még nem ismert annyira a vizsgált fehérjetípus

Geiszt Miklós kutatóorvos egy kevéssé ismert fehérje, a peroxidazin szerepét vizsgálja a szívet, májat, vesét megtámadó, a szövet hegesedésével járó cisztás fibrózis kialakulásában.

Kovács Mihály biokémikus a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimekkel foglalkozik, az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, illetve a makroszkopikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok közötti összefüggéseket kutatja.

Az anyag szinte egészét a vizsgált energia adja

Kovács Tamás György fizikus a kvarkokat protonokká és neutronokká összetartó erős kölcsönhatás elméletét, a kvantumszín-dinamikát vizsgálja. A kutatások jelentőségét bizonyítja, hogy a körülöttünk lévő anyag 99 százalékát a kvarkok közötti erős kölcsönhatásban tárolt energia adja.

Makara Judit kutatóorvos a neuronoktól beérkező információt fogadó idegsejtnyúlványok, a dendritek szerepét vizsgálja az idegsejthálózatok működésében és az emlékezésben.

Közelebb kerülhetünk a gyógyításukhoz

Martinek Tamás vegyész a mesterséges önrendeződő polimereket (foldamereket) vizsgálja, kutatásai az Alzheimer-kór és egyes daganatok felismeréséhez, illetve gyógyításához vihetnek közelebb.

Ősi Attila paleontológus az iharkúti 85 millió éves dinoszaurusz-lelőhely gerinces faunájának anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja.

A górcső alá vett anyag csökkenti a károsodásokat

Reglődi Dóra anatómus a szervezetben is nagy mennyiségben előforduló fehérjét, a PACAP-ot tanulmányozza, amely erőteljesen csökkenti a szöveti károsodást a stroke, a Parkinson-kór, illetve az ideghártya betegségeiben. Csoportja bizonyította, hogy a PACAP-ot tartalmazó szemcseppek gyorsítják szaruhártya-sérülések gyógyulását,
míg Surányi Balázs nyelvész a mondattan és más központi nyelvi alrendszerek együttműködését kutatja.

Szűts Dávid molekuláris biológus a sérült génállomány javítását és másolását elősegítő, sejten belüli folyamatok vizsgálatával, illetve a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének modellezésével foglalkozik.
Zaránd Gergely fizikus a mai fizika egyik kiemelt területét, az úgynevezett egzotikus kvantumállapotok dinamikáját kutatja.