Pálinkás: Magyarország legnagyobbjáról van szó

Az akadémiai kutatóhálózat és a hazai egyetemek versenyképességét növeli a legtehetségesebb tudósok itthon tartása – véli Pálinkás József.

NT
2012. 12. 10. 15:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pálinkás József, a tudományos akadémia elnöke által 2009-ben kezdeményezett kiválósági program első évében öt, 2010-ben hét, 2011-ben 16, az idén pedig további 37 kutató alakíthatott önálló kutatócsoportot, így immár 65 kiemelkedő tudós folytathat nemzetközileg is elismert kutatásokat. A kutatócsoportokból 39 az MTA intézeteiben, 26 pedig az egyetemeken működik. A tavaly alakult 16 csoportban 120 kutató dolgozik, összességében pedig közel hatszázan vesznek részt a Lendület program projektjeiben.

Két szabadalom, mindkettő az orvostudomány területén

„Óriási eredmény, ez a program Magyarország legnagyobb »kutatóintézete«” – hangsúlyozta Pálinkás József, aki értékelésében kitért arra, hogy a csoportok között már most is vannak kiemelkedően sikeresek, sőt két jelentős szabadalomra is esély van, mindkettő az orvostudomány területén született.

Báldi András ökológus a program keretében az ökoszisztémák működését és a biológiai sokféleség összefüggéseit vizsgálja, célja a fenntartható talajhasználat kialakítása.

Bányai Krisztián virológus az ember és a különböző állatfajok fertőző betegségeivel foglalkozik, eredményei hozzájárulhatnak új diagnosztikai módszerek kifejlesztéséhez.

Kannabisz, bőrprobléma

Bíró Tamás kutatóorvos a belső kannabiszrendszer szerepét vizsgálja a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában; eredményei olyan gyakori bőrproblémák kezelésével kecsegtetnek, mint a gyulladásos pattanásosság (akné), az atópiás ekcéma vagy a pikkelysömör.

Derényi Imre fizikus a molekuláris motorfehérjék működését kutatja, e parányi „gépezetek” felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért.

Előrelépés lehet a mikro- és nanotechnológiában

Domokos Péter fizikus a mikroszkopikus és a makroszkopikus testek közötti, az úgynevezett mezoszkopikus mérettartományban található objektumokból felépülő, de még a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskedő hibrid rendszereket kutatja, amelyek előrelépést jelenthetnek a jövő mikro- és nanotechnológiájában.

Fekete Andrea gyermekgyógyász a diabétesz szövődményeit vizsgálja. Az első évben állatkísérletekben igazolta, hogy a cukorbajnál a vesében kialakuló kötőszövetes átalakulást gátolja egy, eddig kizárólag a kardiológiában alkalmazott készítmény.

Még nem ismert annyira a vizsgált fehérjetípus

Geiszt Miklós kutatóorvos egy kevéssé ismert fehérje, a peroxidazin szerepét vizsgálja a szívet, májat, vesét megtámadó, a szövet hegesedésével járó cisztás fibrózis kialakulásában.

Kovács Mihály biokémikus a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimekkel foglalkozik, az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, illetve a makroszkopikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok közötti összefüggéseket kutatja.

Az anyag szinte egészét a vizsgált energia adja

Kovács Tamás György fizikus a kvarkokat protonokká és neutronokká összetartó erős kölcsönhatás elméletét, a kvantumszín-dinamikát vizsgálja. A kutatások jelentőségét bizonyítja, hogy a körülöttünk lévő anyag 99 százalékát a kvarkok közötti erős kölcsönhatásban tárolt energia adja.

Makara Judit kutatóorvos a neuronoktól beérkező információt fogadó idegsejtnyúlványok, a dendritek szerepét vizsgálja az idegsejthálózatok működésében és az emlékezésben.

Közelebb kerülhetünk a gyógyításukhoz

Martinek Tamás vegyész a mesterséges önrendeződő polimereket (foldamereket) vizsgálja, kutatásai az Alzheimer-kór és egyes daganatok felismeréséhez, illetve gyógyításához vihetnek közelebb.

Ősi Attila paleontológus az iharkúti 85 millió éves dinoszaurusz-lelőhely gerinces faunájának anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja.

A górcső alá vett anyag csökkenti a károsodásokat

Reglődi Dóra anatómus a szervezetben is nagy mennyiségben előforduló fehérjét, a PACAP-ot tanulmányozza, amely erőteljesen csökkenti a szöveti károsodást a stroke, a Parkinson-kór, illetve az ideghártya betegségeiben. Csoportja bizonyította, hogy a PACAP-ot tartalmazó szemcseppek gyorsítják szaruhártya-sérülések gyógyulását,
míg Surányi Balázs nyelvész a mondattan és más központi nyelvi alrendszerek együttműködését kutatja.

Szűts Dávid molekuláris biológus a sérült génállomány javítását és másolását elősegítő, sejten belüli folyamatok vizsgálatával, illetve a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének modellezésével foglalkozik.
Zaránd Gergely fizikus a mai fizika egyik kiemelt területét, az úgynevezett egzotikus kvantumállapotok dinamikáját kutatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.