Éger István, a MOK elnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormányhatározat alól – ahogy a felsőoktatásnak – az egészségügyi ágazatnak is mentességet kell kapnia. Az eddig történtek a kamarát megerősítették abban, hogy a cél elérése érdekében fokozniuk kell aktivitásukat. Ennek keretében a kamara múlt csütörtök este szavazást indított a honlapján, hogy felmérje, az orvoskar miként vélekedik a kötelező nyugdíjazásról és annak várható következményeiről. A válaszadásra hétfő éjfélig volt lehetőség, ez idő alatt mintegy 3500 válasz érkezett, ezek így a gyógyító orvoskar nagyjából 11 százalékának a véleményét tükrözik. A felmérés mind létszám, mind életkor, mind foglalkozási terület szempontjából reprezentatív – mondta Éger István.
Az orvosok nagy része nincs tisztában a következményekkel
A felmérés eredményeit ismertetve a MOK elnöke kifejtette: a válaszadók 41 százaléka jelezte, hogy a kormányhatározat által már érintett, illetve a következő 3 éven belül érintett lesz. A megkérdezettek 77 százaléka viszont azt felelte, nincs teljesen tisztában azzal, hogy a kormányhatározat végrehajtása milyen munka-, nyugdíj-, illetve adóügyi következményeket jelent számukra.
A megkérdezettek jelentős többsége, 86 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a gyógyítás helyzetét rontani fogja a kormányhatározat végrehajtása. A válaszadók csaknem fele, 47 százaléka pedig azt is jelezte, hogy a kormányhatározat végrehajtásával migrációs szándéka erősödni fog. Éger István szerint ez is azt jelzi, hogy az orvosok érzik: a kollégák elvesztése fokozott munkaterhet jelent majd számukra, s a mester-tanítványi viszonyok megszakadásából képzési és tudásbeli problémák merülnek majd fel.
A felmérésben rákérdeztek arra is, az orvosok hogyan értékelik a MOK tevékenységét a kötelező nyugdíjazás ügyében. Erre a megkérdezettek 90 százaléka azt felelte, támogatja a kamarát a kormányhatározat megváltoztatása, az egészségügyi ágazat teljes körű mentességének elérése érdekében – közölte Éger István.
Partneri viszonyt kérnek
Az egészségügyi államtitkárság együttműködést, partneri viszonyt kér az ágazat szakmai és érdekvédelmi szervezeteitől a kötelező nyugdíjazásról szóló kormányhatározat végrehajtásának folyamatában – mondta Beneda Attila, az államtitkárság kabinetfőnöke kedden, a kormány honlapján közzétett videoüzenetében. Beneda Attila azt mondta: az egészségügyi érdekvédelmi és szakmai szervezetek hétfőn megkapták azt az államtitkári levelet, amelyben tájékoztatják őket a kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges teendőikről.
A kabinetfőnök ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszerben minden egyes munkavállalóra szükség van, ezért „kérjék az egyéni mentességet a munkavállalók, a munkáltatók pedig ösztönözzék őket erre”. Ha pedig a kórházaknak, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezeteknek bármilyen kérdésük lenne, az államtitkárság a jövőben is mindenkinek a rendelkezésére áll, hogy segítsen a kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban.
Dönthetnek az egészségügyi dolgozók
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár múlt csütörtökön kórházvezetőkkel folytatott budapesti tárgyalása után azt mondta: az idén összesen mintegy 6500 egészségügyi dolgozónak kell majd eldöntenie, hogy a nyugdíjkorhatár után is megtartja az állását vagy nyugdíjba vonul. Az államtitkár hangsúlyozta: a kabinet nyugdíjas korú közalkalmazottakat érintő döntése már jelenleg is 3036 egészségügyi dolgozót, köztük 1140 orvost és több mint 880 szakdolgozót érint. Azt mondta, a nyugdíjkorhatár utáni továbbfoglalkoztatásról minden esetben egyedi kérelmek alapján döntenek, ezeket azonban a kormány az intézményekkel együttműködve „szervezett formában” kezeli.
Szócska Miklós korábban azt mondta a Hír TV-nek, hogy a jelenleginél több orvosra és arányában több szakdolgozóra van szükség. Tehát álláshelyek nem szűnnek meg.
Februárban készülhet el a mentességről szóló rendelet
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere korábban elmondta, várhatóan februárra készül el a mentességről szóló kormányrendelet. A kötelező nyugdíjazás ugyanakkor nem érinti az önkormányzatok által fenntartott intézményekben, így például az egészségügyi alapellátásban vagy az önkormányzati járóbeteg-szakellátó intézményekben dolgozókat.
