A magyar-román határ mellett fekvő község római katolikus templomában Tircsi Richárd, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályvezetője beszédében elmondta: az akkori hatalom több tízezer ártatlan embert – köztük a magyarországi németeket, illetve a szatmári svábokat – kollektív bűnösnek kiáltott ki, és 1944 ősze és 1945 tavasza között a Szovjetunióba internált.
159 férfit és 105 nőt hurcoltak el
Mérk számára 1945 januárja volt a legfájdalmasabb időszak, amikor a faluból 159 férfit és 105 nőt hurcoltak el kényszermunkára – idézte fel az Emmi osztályvezetője. Tircsi Richárd hangsúlyozta, ennek a tragédiának soha nem szabad ismét megismétlődnie. Az elhurcoltak közül 229-en térhettek haza, a többiek az utazás során vagy a munkatáborokban haltak meg.
„Beszélni kell róla, emlékezni kell a túlélőkre és az áldozatokra, azokról, akik sokáig némaságra voltak ítélve” – fogalmazott Tircsi Richárd. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés november 25-ét a Szovjetunióba deportált politikai foglyok és kényszermunkára ítéltek emléknapjává nyilvánította.
Riportfilm a szörnyűségekről
A mérki német nemzetiségi önkormányzat által szervezett eseményen bemutatták azt a riportfilmet, amelyet Havasi János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) határon túli kapcsolatok különmegbízottja és kabinetfőnöke készített 2009-ben. Az orosz és ukrán lágervidékeken kutatómunkát végző alkotó elmondta: az egykori munkatáborok helyszíneit bemutató mintegy félórás, az áldozatok és a túlélők előtt tisztelgő film célja, hogy segítségével mindenki számára érthető legyen a malenykij robot szörnyűsége, illetve a lehető legtöbb információ kerüljön a köztudatba ezekről a helyekről.
A filmvetítés után a rátkai német nemzetiségi önkormányzat ünnepi műsorát tekintették meg a jelenlévők, ezt koszorúzás követte az elhurcoltaknak állított emléktáblánál.
