Miskolci hirdetésekben hívja fel Kanada a helyiek figyelmét arra, hogy szigorították a bevándorlási törvényüket, így nem érdemes politikai menekültstátusért folyamodni – tudta meg a lap. A Borsodban sugárzó helyi rádió mától teszi közzé e hirdetéseket, s hamarosan óriásplakátokon is megjelenhetnek az üzenetek.
Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármestere levélben fejezte ki megdöbbenését Tamara Guttman kanadai nagykövetnek amiatt, hogy Kanada akkreditált nagykövetsége kormánya nevében négyhetes kampányt indít a városban arra hívva fel a figyelmet, hogy az országukban „évek helyett akár heteken belül elbírálják a menedékkérelmet”, s „gyorsabban küldik haza az alaptalan menedékkérelemmel érkezőket”. A polgármester arra kíváncsi, a kampány miért kizárólag Miskolcot vette célba, és miért nem egyeztettek erről a városvezetéssel.
Kriza levelében emlékeztet arra is, hogy amikor tavaly októberben Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszterrel találkozott, csak a bevándorlás szigorításáról beszéltek, de semmilyen „gyorsabban hazaküldik” kampányról nem volt szó. Most pedig a kampányuk előtt egy nappal ultimátumszerűen közlik velem, hogy városunkat teleragasztják fenyegető plakátokkal, hirdetésekkel, és rádiós spotokat helyeznek el – fogalmaz Kriza, hozzátéve, aki menedékjogot kér, azt nincs hová Miskolcra „gyorsabban hazaküldeni”.
A Magyar Nemzet megkereste Kanada magyarországi nagykövetségének sajtóreferensét, aki lapzártáig nem reagált a megkeresésre.
Kanadában a tavaly megalkotott új bevándorlási törvény részeként hazánk felkerült a biztonságos demokráciaként elismert államok közé, az ilyen országokból érkezők menekültkérelmét pedig Kanada szinte kivétel nélkül elutasítja. Elterjedt volt ugyanis a menedékkérők körében, hogy míg ügyüket hosszú idő alatt elbírálták, kihasználták a jóléti és egészségügyi juttatásokat. Ennek költsége csak 2011-ben – a sikertelen menedékkérőkre vonatkozó fejenkénti 50 ezer dolláros becslés alapján – meghaladhatta a 222 millió dollárt (csaknem 51 milliárd forintot). 2011-ben a legtöbb menekültstátust kérő Magyarországról érkezett, több mint 4400, többségük roma volt, 40 százalékuk miskolci. A kanadai határőrizetet emellett aggasztotta a kétes menedékkérelmet benyújtott magyar romák körében tapasztalható „jelentős bűnözői tevékenység”.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, miután tavaly októberben találkozott a kanadai bevándorlásügyi miniszterrel, leszögezte, a szigorításoknak köszönhetően már nem éri meg haszonszerzésből politikai menedékjogot kérni Kanadában.
