Mégsem kell jegyáremeléstől rettegni az elővárosokban?

Májustól biztosan eltűnnek a „kék buszok” Budapest környékén, de egy gyors húzásnak köszönhetően nemcsak a káosz tűnik elkerülhetőnek, de még a jegyárak is maradhatnak.

Hüledezve vette kezébe az aznapi lapokat január elején kilenc elővárosi polgármester, a sajtó ugyanis tényként kezelte, hogy május elsején a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) gyakorlatilag megszünteti a tömegközlekedést településükön. A BKV természetesen nem áprilisi tréfának szánja e lépést, csupán egy uniós előíráshoz alkalmazkodik. Ennek szellemében született meg az a tavaly elfogadott, személyszállításról szóló törvény, mely belső szolgáltatónak minősíti a vállalatot, ezért az 2013. május 1-jétől Budapesten kívül nem láthat el közszolgáltatási feladatokat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Volánbuszt jelölte ki arra a feladatra, hogy a munka ünnepétől kezdve vegye át a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) a személyszállítási feladatokat, a MÁV pedig a tervek szerint a HÉV-közlekedést.

A változás Budakeszit, Budaörsöt, Diósdot, Gyált, Nagykovácsit, Pécelt, Solymárt, Szigetszentmiklóst és Törökbálintot érinti. A 9 települést jelenleg 27 nappali és 8 éjszakai autóbuszvonalon összesen 132 járművel szolgálják ki.

A hatalmas átszervezést igénylő folyamat késve indult el, de némi tájékozódást követően rögvest kiderül, hogy nem érdemes azonnal a másikra mutogatni az ügyben. Hiába mondják ugyanis a települési polgármesterek, hogy csak januárban értesültek az átalakítás tervéről, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) könnyen védekezhet azzal, hogy ha a városvezetők követték volna tavaly a személyszállítási szabályozás változásait, már akkor tudniuk kellett volna, mi vár rájuk. A BKK-t, ha úgy vesszük, még ennél is kisebb felelősség terheli, hiszen csak egy EU-szabályozáshoz tartja magát.

Megkapták a garanciát az elővárosok

A Pest Megyei Önkormányzat már a Demszky-korszakban is magára vállalta egy alkalommal, hogy hasonló helyzetben közvetít a felek között. A Szűcs Lajos vezette testület most is aktivizálta magát, és pénteken zárt ajtók mögött egy asztalhoz ültette a szaktárca, a városvezetők, a BKK, illetve a fővárosi és a megyei önkormányzat képviselőit. A települések vezetői garanciavállalást kértek az NFM-től, hogy a jelenlegi szolgáltatás minősége – beleértve az útvonalakat, a menetrendet és a tarifákat is – nem fog csökkenni a váltás miatt. A kerekasztal-tárgyalás sikerrel zárult.

– Tulajdonképpen Törökbálint polgármesterének kezdeményezését karoltuk fel, aki elindította a párbeszédet a minisztériummal és a budapesti, illetve megyei érintettekkel – magyarázta portálunknak Szűcs Lajos. A Pest Megyei Közgyűlés elnökétől megtudtuk: a Németh Lászlóné vezette NFM azért a Volánbuszt bízta meg a buszos utaztatás átvételével, mert a közlekedési törvény alapján 2016-ig a társaság élvez kizárólagos „szolgáltatói jogot” a buszközlekedés megszervezésében. Problémás ugyanakkor, hogy a Volánbusz valószínűleg nem fogja tudni lezárni azt a pályázatot, melyet azokra a járművekre írtak ki, melyekkel szállítani akarják az utasokat május elseje után. Az ugyanis már most biztosnak tűnik, hogy a cégnek nincs 130 felesleges busza, amivel ezt a pluszfeladatot meg lehetne oldani. További bonyodalmat okoz, hogy egyes elővárosi vonalakon maga a BKK is alvállalkozóknak szervezte ki a szolgáltatást, így velük is meg kell majd egyezni. Ezenfelül rögzíteni szükséges még, hogy át kell-e helyezni megállókat, lesz-e változás a menetrendekben és mennyivel változik a tarifa. Hiszen felmerül a kérdés, ha egy független szolgáltató, jelen esetben a Volánbusz nyeri el az üzemeltetést, miért ne emelhetné az egekbe a jegy- és bérletárakat saját belátása szerint.

„A pénteki tárgyalásnak és a garanciavállalásnak tulajdonképpen a tarifakérdés volt az egyik sarokpontja. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a szolgáltatás színvonala és a jegyek, bérletek ára nem emelkedhet. Született olyan javaslat is, mely egységes bérletkonstrukciót tartalmaz minden elővárosi közlekedési eszközre. Ami biztos, hogy teljes az egység a tarifaárak megtartását illetően” – rögzítette Szűcs. Az agglomerációs települések eddig összesen több száz millió forintot fizettek a BKK-nak a szolgáltatás biztosításáért, de a költségek egy részét most is a főváros állja. Így abban is megegyezésre kell jutni, ki pótolja majd ezt a fennmaradó összeget, ha Budapest kiszáll.

Egyelőre nem látható, hogy a BKV-nak mekkora bevételkiesést jelenthet a munka ünnepén életbe lépő átszervezés. Mivel az elővárosi közlekedést onnantól kezdve nem a közlekedési vállalat biztosítja, ez a költség megszűnik. Az állam korábban kompenzálta a cégnek az elővárosi közlekedésre fordított pluszköltségeit, ez természetesen szintén megszűnik, de a veszteségesen működő BKV az előzetes kalkulációk alapján inkább nyer az átalakítással, mint veszít. Amennyiben a következő hetek egyeztetései sikerrel járnak, akkor az utasok sem járnak rosszul, no meg az egyelőre kétkedő kilenc település sem, a garanciavállalás alapján ugyanis az ő büdzséjüket sem terhelheti meg jobban az új szolgáltatás, mint a régi.