A másodfokú bíróság az ügyészség fellebbezésének e három vádlott esetében helyt adott, és az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati minisztere és a két volt MDF-es politikus esetében. A negyedik vádlott, Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselő esetében jogerőre emelkedett az elsőfokú felmentő ítélet.
A másodfokú bíróság szóbeli indoklása szerint az elsőfokú büntetőper azért „siklott félre”, mert az ügyészség és ez alapján az elsőfokú bíróság a sokféle vádbeli cselekményt a személyes adattal való visszaélés fogalmában próbált „betuszkolni”. Ugyanakkor Szilvásy esetében a vádban rögzített tények alapján hivatali visszaélés megtörténtét kellett volna vizsgálni, ami azonban első fokon nem helyi bíróság, hanem törvényszék hatáskörébe tartozik, így a Pesti Központi Kerületi Bíróság el sem járhatott volna az ügyben első fokon. E vonatkozásban másodfokon már a törvényszék sem vizsgálhatta a volt titokminiszter bűnösségét. Ez a megismételt, immár a törvényszéken induló új elsőfokú büntetőper feladata lesz.
Összességében kényszerítés lehet
Tóth Károly esetében, aki a vád szerint felbujtója volt a tettesként eljáró Szilvásynak, a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy országgyűlési képviselőként mentesség illeti meg, továbbá esetében nem merült fel adat a hivatali visszaélésre. Ezen túlmenően a bíróság osztotta az ügyben tanúként meghallgatott Jóri András volt adatvédelmi biztos véleményét és úgy értékelte: Tóth tevékenységével kapcsolatban „legfeljebb jogellenességet el nem érő aggály” merülhet fel. Nyilvánosságra hozatal nem is történt, csupán adattovábbítás megfelelő jogalappal, célhoz kötött módon az arra jogosult, titoktartásra kötelezett személyi kör, a nemzetbiztonsági bizottság tagjai részére, ami a vádban rögzítettekkel ellentétben az ott megjelölt sértetteknek nem okozhatott érdeksérelmet, „pláne nem jelentőset”.
Dávid Ibolya és Herényi Károly vonatkozásában is megállapította a másodfokú bíróság, hogy a vádban rögzített eseménysorozatnak csupán az utolsó mozzanata lehet személyes adattal visszaélés, összességében kényszerítésről lehet szó, melynek célja Almássy visszaléptetése lehetett a pártelnöki székért folyó versengéstől. A szóbeli indoklás során Almássyval kapcsolatban találónak minősítette a büntetőbíróság az egyik polgári ügyben eljáró bíróság megfogalmazását, amikor az „a jogellenesség gyanúját felvető súlyosan erkölcstelen cselekedetről” beszélt.
Ettől tette függővé
A másodfokú bíróság szerint a vádbeli események során a két megvádolt politikus pártja demokratikus működését veszélyeztető tevékenységet észlelhetett, a közélet megtisztítása, az erkölcstelen politikusok onnan történő eltávolítása pedig lehet jogilag méltányolható érdek, a kérdés az, hogy ebben az ügyben csupán erről van-e szó. Szóbeli indoklásában a bíró kitért arra, hogy ellentmondóak a rendelkezésre álló tanúvallomások és más bizonyítékok, ezeket pedig nem oldotta fel, illetve nem vizsgálta kellő körültekintéssel az elsőfokú bíróság.
Adat van arra is, hogy Dávid az Almássyval kapcsolatos lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozását attól tette függővé, hogy riválisa nyilvánosan bocsánatot kér és „elhúz-e a közéletből”, ami megvalósíthatja a kényszerítés bűncselekményét. A bíróság nem foglalt állást Dávid Ibolya és Herényi Károly bűnösségét illetően, ez is az új elsőfokú eljárás feladata lesz majd. Arra azonban rámutatott a törvényszék, hogy az események során szembenálló csoportok közül nem csupán az egyiknél merülhettek fel politikai célok, ezért egyforma mértékkel kell mérni a különböző vallomásokat.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ügyészség megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást kért az UD Zrt.-ügyben másodfokon a Fővárosi Törvényszéken január 15-én, míg a védelem a vádhatóság eljárásával kapcsolatban politikai motivációkra célzott, és az elsőfokú, felmentő ítélet jogerőre emelését indítványozta.
Az ügyészség fél évtizeddel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban vádolta meg Dávid Ibolya volt MDF-elnököt és párttársát, Herényi Károlyt, valamint Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét és Tóth Károly volt szocialista politikust, a nemzetbiztonsági bizottság alelnökét személyes adattal való visszaéléssel, illetve Dávid Ibolyát ezenkívül még kényszerítéssel is. Az ügy sértettje a vádhatóság szerint többek között Kövér László jelenlegi házelnök és Demeter Ervin – mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek –, valamint Almássy Kornél volt MDF-es politikus.
A vádlottak tagadnak
A vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát. Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és ily módon Dávid riválisaként – indulni kívánó Almássy Kornélt. A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket.
Az elsőfokú büntetőperben az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Szilvásy Györgynek és Dávid Ibolyának, pénzbüntetést Tóth Károlynak és Herényi Károlynak. A védők bűncselekmény hiányában felmentést kértek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság áprilisban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében javarészt bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat, ez ellen azonban fellebbezett a vádhatóság.
