Bajnai Gordon február 12-én a Hungarian Business Leaders Forumon (HBLF) arról beszélt, hogy meg kell tartani az önkormányzati rendszer reformját, hiszen „régóta kívánatos”, hogy az önkormányzatok száma 3200-ról 200 környékére csökkenjen. Fontos korrekció lenne azonban – szögezte le –, hogy megmaradjon a magyar önkormányzatiság – szerepelt a távirati iroda akkori tudósításában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Együtt 2014 vezére több mint 90 százalékkal csökkentené a helyi hivatalok számát.
Jelentős káoszt okozna a magyar önkormányzati rendszerben Bajnai meglebegtetett terve, amely gyakorlatilag az 1990 előtti tanácsi rendszerhez való visszatérést jelentené – mondta el az MNO-nak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Tab polgármestere rámutatott arra, hogy jelenleg 176 járási központ működik, így a 200 önkormányzat vélhetően alattuk működne, amellyel az önállóságuk jelentősen csökkenne. Ezzel gyakorlatilag a települések felhajtóereje megszűnne, semmilyen beleszólási lehetőségük nem lenne a közmunka, a sportélet vagy például a helyi kultúra finanszírozását illetően.
Schmidt ismertetése szerint Nyugat-Európában van olyan állam, ahol ilyen kevés számú önkormányzat működik, azonban ott jelentős forrásokat biztosítanak a számukra, valamint az adott államszerkezet lényegesen decentralizáltabb, mint Magyarországon. Az önkormányzatok számának csökkentése minden bizonnyal álláshelyek megszűnésével is járna – tette hozzá a TÖOSZ-elnök. Úgy látja, egy ilyen változtatás teljes mértékben felrúgná az 1990 óta kialakult szisztémát, valamint a jelenlegi alaptörvénnyel is ellentétes lenne.
„Az önkormányzatiság szelleme akkor érvényesül a legjobban, ha megválasztott polgármester és képviselő-testület működik” – utalt arra, hogy Bajnai egy ilyen változtatás mellett is fontosnak tartaná az önkormányzatiság megtartását. Az Együtt 2014 vezetőjének ez a terve abba az irányba mutat, hogy még jobban centralizálnák a magyar államigazgatást, amely az önkormányzatiságot illetően az elmúlt 22 évet dobná ki a kukába – zárta szavait a szövetség elnöke.
A HBLF konferenciáján Bajnai Gordon arról beszélt, hogy a szakmai programokon dolgozó munkatársait mindig arra kéri, hogy az intézkedéseket három csoportba sorolják: „elindítani”, „leállítani”,illetve „megtartani” – közölte az MNO-val az Együtt 2014. Előadásában mindhárom kategóriára példával szolgált, és bár nehéz volt az Orbán-kormány intézkedései közül bármit is a megtartandó intézkedések között említeni, de végül az önkormányzati reformról beszélt – tette hozzá. Arról a reformról, amihez hasonló Bajnai önkormányzati minisztersége idején már megfogalmazódott, csak a Fidesz, akkor ellenzékből nem tartotta lényeges kérdésnek az önkormányzati rendszer átalakítását – olvasható az E14 reagálásában.
Úgy látják, Bajnai beszédében arra utalt, hogy helyes és Magyarország méreteinek megfelelő intézkedés a 200 járás kialakítása, az állam helyi feladatainak ésszerűbb szervezése. A települési önkormányzatok megszüntetése szóba sem jöhet, sőt egyes területeken (oktatás) növelni kell, helyre kell állítani a helyi befolyást, mert az súlyosan sérült az utóbbi időszakban – zárul a szervezet nyilatkozata.
Február 18-án az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt és a Munkáspárt 2006 részvételével tartott egyeztetésen az önkormányzati rendszeren végrehajtott változásokat bírálták, és alkotmánymódosítást sürgettek „az önkormányzatiság védelme” érdekében. Szita Károly, Kaposvár polgármestere ennek kapcsán elmondta, hogy a Fidesz kormányzása óta az önkormányzatok helyzete stabilizálódott, adósságukat az állam teljesen vagy részben átvállalta, így lesz erejük a normális működésre, a fejlődésre.
Az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról négy fővárosi kerülettel és tizenegy megye 116 településével egyeztettek a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium szakértői február 8-án. A minisztérium tájékoztatása szerint az ötezer fő alatti települési önkormányzatok teljes mértékű adósságkonszolidációja az elmúlt év végén – néhány egyedi helyzetben lévő település kivételével – lezárult.
Nemcsak az önkormányzatok, hanem a megyék adósságát is átvette az állam, összesen 196 milliárd forint értékben, így a nehéz helyzetben lévő térségek sorsát rendezték. Az intézményeket az állam átvette, a megyék a jövőben területfejlesztési feladatokat látnak el.
