Egy év alatt több mint 500 milliárddal csökkent a deficit

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – központi alrendszerének hiánya novemberben 33,6 milliárd forint volt.

Az adatok megegyeznek a december elején publikált előzetes számokkal. Tavaly január–novemberben a deficit 1247,9 milliárd forintot tett ki. Idén novemberében a központi költségvetés 10,1 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,1 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok pedig 0,4 milliárd forintos deficittel zártak. 2011. novemberben az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 79,9 milliárd forint volt.

Az NGM közleménye kiemeli: ha a két év novemberi számait összevetjük, a hónapok között a jelentős eltérés a tb-alapok egyenlegénél jelentkezett, tekintve hogy 2011. novemberben a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel 179,7 milliárd forinttal növelte. Figyelembe kell venni emellett, hogy 134,8 milliárd forintos egyszeri kiadás már 2012 októberében jelentkezett a bérek és egyes ellátások előrehozatala miatt.

Az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis azonos bázisú 2011. és 2012. évi – önkormányzatok nélküli – november végi, központi alrendszerbeli hiányok esetében az idei évi 96,8 százalékos mérték kedvezőbb lett a tavalyi 100,2 százaléknál.

Magasabb bevételek

Az NGM közleménye szerint a központi költségvetés novemberi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 90,7 milliárd forinttal lettek magasabbak. A főbb adóbevételek esetében az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a személyi jövedelemadó, valamint az illetékbevételek is meghaladták az előző évi összeget. Emellett a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és a kamatbevételek is nagyobb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában.

A központi költségvetés novemberi kiadásai 61,5 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak, mint az elmúlt év 11. hónapjában. A kiadások esetében a tavalyi évinél magasabb összegben teljesültek az egyedi és normatív támogatások, a lakástámogatások, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok ráfordításai, a kamatkiadások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos költekezés.

A közlemény kitér arra: a központi költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bevételei és kiadásai.

Kamatkiadások

A kamatkiadások 2012 novemberében 135,3 milliárd forintot tettek ki, 5,0 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 12,7 milliárd forintot értek el, 1,4 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (122,6 milliárd forint) így összességében 3,6 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakáétól, ami a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.

A társadalombiztosítási alapok 2012. novemberi 23,1 milliárd forintos hiánya a Nyugdíjbiztosítási Alap közel 48,1 milliárd forintos deficitjéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 25,0 milliárd forintos szufficitjéből tevődik össze. 2011 novemberében a tb-alapok együttes többlete 120,7 milliárd forintot tett ki. A két év összehasonlításánál fel kell hívni a figyelmet arra, hogy 2011. novemberben a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból egy összegben közel 179,7 milliárd forintos bevétel folyt be a Nyugdíjbiztosítási Alapba, idén pedig havonta kap támogatást az alap 8,5 milliárd forintos összegben.

A központi költségvetés idei első tizenegy havi bevételei 8193,2 milliárd forintot tettek ki, a kiadásai 8932,7 milliárd forintot értek el, így a büdzsé az idei első tizenegy hónapban 739,5 milliárd forint deficitet mutatott.

Prioritás

Az államháztartás központi alrendszerének adóssága 2006 januárjától 2011 végéig 64,2 százalékkal nőtt. Az államadósság csökkentése elsődleges gazdaságpolitikai feladattá vált, hiszen e nélkül az ország nem kerülheti el az adósságspirált. A költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani, miközben az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kiadások a GDP 4 százalékát teszik ki. A költségvetési költekezés tehát nem lesz a gazdasági növekedés motorja, és komolyan tenni kell azért, hogy a költségvetési szigor ne legyen a gazdaság fékje sem – mutatott rá korábban Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.