Nem tartotta veszélyesnek a vörösiszapot a hatóság embere

Nem hibázott a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – mondta a hatóság tanúként meghallgatott igazgatóhelyettese.

A délután meghallgatott hatósági ügyintéző szerint – aki a Mal több engedélyének elkészítésében vett részt, így az egységes környezethasználati engedély (ekhe) kiadása előtt az iszaptározókra érvényes, 2004-es környezetvédelmi működési engedély készítésében – az eljárást felfüggesztették a vörösiszap besorolása miatt. Elmondta, hogy az uniós jogharmonizáció miatti törvényváltozás okán nem a környezetvédelmi főfelügyelőség végezte el a hulladék besorolását, hanem a cég, azaz a hulladék termelője. Álláspontja szerint a tározó nem lehet vízi létesítmény, de tudomása szerint mint vízi létesítmény kapott építési engedélyt.

A tanácsvezető rámutatott: az iszapömléskor átszakadt X-es tározónak egyszerre volt két különböző engedélye, a 2006-ban kiadott ekhe és a többször módosított vízjogi engedély. A tanú szerint ez utóbbit azért nem vonták vissza, mert az nem volt az ekhe része. Elismerte, hogy nem volt tudomása a vízjogi engedély létezéséről, de a két egymást kizáró engedély létezése „nem volt helyes”. Az ügyész kérdésére azt mondta: nem látott vörösiszap-tározót a valóságban, és a leírásból nem tudta, hogy van víz a kazettán. Arra a kérdésre, hogy jogi szempontból létezhetnek-e ellentétes tartalmú hatósági engedélyek a tározókra vonatkozóan, nemmel felelt.

A tárgyalás csütörtökön további hatósági tisztviselők tanúkénti meghallgatásával folytatódik.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta Magyarországon a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa emberi jogi hatásait. Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.