Amikor XVI. Benedek pápa február 11-én bejelentette lemondását, a vele korábban kétszer is találkozó Schmitt Pál volt köztársasági elnök első gondolata az volt, hogy levélben köszöni meg a Szentatya nyolcéves szolgálatát.
– Mindenki azt találgatta a lemondás napján, hogy mi motiválhatta azt. Próbáltam megérteni a döntését; magamban úgy értékeltem, hogy valószínűleg a Szentatya – felmérve az előtte tornyosuló feladatokat, valamint felismerve egészségügyi és fizikai korlátait – úgy ítélte meg, hogy eljutott arra a pontra, ahol már nem tudja folytatni főpapi szolgálatát, ami számomra érthető volt. Levelemben ezt úgy fejeztem ki, hogy a Szentatya lelki nagyságról tett tanúbizonyságot történelmi döntésével – fogalmazott az mno.hu megkeresésére Schmitt Pál.
Első ízben frissen megválasztott államfőként, 2010-ben fogadta őt XVI. Benedek a nyári rezidencián, ahová éppen most vonul vissza körülbelül két hónapra a távozó egyházfő.
– Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy kétszer is találkozhattam vele, rendkívül közvetlen volt. Miközben beszélt hozzám vagy engem hallgatott, mindvégig a szemembe nézett, éreztem osztatlan, kitüntető figyelmét. Az első alkalommal több mint fél órát tárgyaltunk négyszemközt német nyelven, és ha nehézségem volt egy-egy szó megtalálásában, azonnal a segítségemre volt. Hadd mondjam el, hogy rendkívüli módon tájékozott volt a magyar ügyekben. Akkoriban készültünk a magyar uniós elnökségre, és készülőben volt az új alaptörvény is. Beszélgetésünk során véleményünk egyezett alapértékeinkről, a gyermekszegénység elleni küzdelem fontosságáról éppúgy, mint a család és az élet védelméről, illetve a különneműek közötti házasság ügyéről. Ő adott tanácsot, hogyan kerüljön bele az alaptörvénybe a keresztény gyökerekre való utalás. Beszélt kilenc európai alkotmányról, amely tartalmaz hasonló alapgondolatot. A mi figyelmünkbe a lengyel alkotmány formuláját ajánlotta – fogalmazott Schmitt.
Beszámolója szerint Őszentsége Szent István fiához intézett Intelmeit is ismerte, így erről is tudtak beszélgetni.