XVI. Benedek is részt vett az új alaptörvény megalkotásában

Nem tudni, hová lett Schmitt Pál három palack kadarkája a Vatikánban, az viszont biztos, hogy XVI. Benedek igencsak képben van Szent István Intelmeivel kapcsolatban. A volt államfő a távozó pápáról osztotta meg élményeit az MNO-val.

Amikor XVI. Benedek pápa február 11-én bejelentette lemondását, a vele korábban kétszer is találkozó Schmitt Pál volt köztársasági elnök első gondolata az volt, hogy levélben köszöni meg a Szentatya nyolcéves szolgálatát.

– Mindenki azt találgatta a lemondás napján, hogy mi motiválhatta azt. Próbáltam megérteni a döntését; magamban úgy értékeltem, hogy valószínűleg a Szentatya – felmérve az előtte tornyosuló feladatokat, valamint felismerve egészségügyi és fizikai korlátait – úgy ítélte meg, hogy eljutott arra a pontra, ahol már nem tudja folytatni főpapi szolgálatát, ami számomra érthető volt. Levelemben ezt úgy fejeztem ki, hogy a Szentatya lelki nagyságról tett tanúbizonyságot történelmi döntésével – fogalmazott az mno.hu megkeresésére Schmitt Pál.

Első ízben frissen megválasztott államfőként, 2010-ben fogadta őt XVI. Benedek a nyári rezidencián, ahová éppen most vonul vissza körülbelül két hónapra a távozó egyházfő.

– Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy kétszer is találkozhattam vele, rendkívül közvetlen volt. Miközben beszélt hozzám vagy engem hallgatott, mindvégig a szemembe nézett, éreztem osztatlan, kitüntető figyelmét. Az első alkalommal több mint fél órát tárgyaltunk négyszemközt német nyelven, és ha nehézségem volt egy-egy szó megtalálásában, azonnal a segítségemre volt. Hadd mondjam el, hogy rendkívüli módon tájékozott volt a magyar ügyekben. Akkoriban készültünk a magyar uniós elnökségre, és készülőben volt az új alaptörvény is. Beszélgetésünk során véleményünk egyezett alapértékeinkről, a gyermekszegénység elleni küzdelem fontosságáról éppúgy, mint a család és az élet védelméről, illetve a különneműek közötti házasság ügyéről. Ő adott tanácsot, hogyan kerüljön bele az alaptörvénybe a keresztény gyökerekre való utalás. Beszélt kilenc európai alkotmányról, amely tartalmaz hasonló alapgondolatot. A mi figyelmünkbe a lengyel alkotmány formuláját ajánlotta – fogalmazott Schmitt.

Beszámolója szerint Őszentsége Szent István fiához intézett Intelmeit is ismerte, így erről is tudtak beszélgetni.

A második látogatás 2011-ben a Vatikánban történt, kihasználva a Liszt-év adta lehetőséget. A korabeli világ egyik legismertebb zongoraművésze emlékére a Vatikán 7000 férőhelyes auditóriumában az államfő XVI. Benedek mellett ülve hallgatta végig a Kocsis Zoltán által dirigált Liszt-koncertet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével. A rendezvény előtt ismét audienciára került sor, ahol az addigra már elfogadott húsvéti alkotmány volt a fő téma.

– Kihasználva a lehetőséget, akkor meghívtam Magyarországra, mert elődje, II. János Pál kétszer is járt hazánkban, de legutóbb 15 éve. A látogatásra sajnos már nem került sor, de nagyon jólesett az a kitüntető figyelem, amivel hazánk ügyei felé fordult.

Az audiencia során Schmitt Pál azt is felajánlotta a pápának, hogy az orosz pátriárkával semleges helyszínre tervezett találkozását Pannonhalmára tervezze, amelynek megszervezéséhez meg fog adni minden tőle telhető segítséget.

Az első látogatáskor egyébként egy XVII. századi rézmetszetű térképet vitt magával ajándékba Schmitt Pál, a második alkalommal viszont – mint fogalmazott – egy sokkal „gyakorlatibb” dolgot.

– Liszt Ferenc egyik kedvenc borából, egy szekszárdi kadarkából vittem neki 3 palackkal, de azt nem tudom, mi lett a sorsa. Én is kaptam tőle ajándékot, amit azóta is nagy becsben őrzök, ez egy, a Szentatya aláírásával ellátott díszes arany emlékplakett.

Levelében – mint Schmitt Pál rámutatott – arról is írt, hogy mi, magyarok éreztük a Szentatya szeretetét, a közös 1000 éves történelmünk iránti figyelmét, beleértve a bajor–magyar kapcsolatokban való tájékozottságát. Természetesen köszönetét fejezte ki „a boldogok sorába emelt magyar hitvallóinkért”, Salkaházi Sáráért és Meszlényi Zoltánért is.

A volt köztársasági elnök szerint egyetlen momentumot nehéz kiemelni a Szentatya nyolcesztendős szolgálatából, fontosnak „az egész keresztény világot lefedő aktivitását” tartja.

– Nagyra becsültem benne, hogy konzervatív volt, hogy ragaszkodott a korábban bevett és elfogadott gyakorlathoz a magzati lét, a házasság és a cölibátus kérdésében. Egy igen gazdag életmű az övé, teológiai, spirituális munkásságát pedig – biztos vagyok benne – még nem fejezte be – fogalmazott az MNO-nak Schmitt Pál volt köztársasági elnök.