Közleményük szerint a jövőben nem általános tiltást alkalmaznának. Az lesz büntethető, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon viseli, terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot. A köznyugalom megzavarásának minősülne az is, ha az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértenék meg. A változtatás – amely pontosabb megfogalmazást biztosít, valamint elősegíti a jogalkalmazás egységesítését- , mind a jelenlegi, mind a július 1-jén hatályba lépő új Btk.-t érinti – közölte a KIM.
Azt, hogy az alaptörvényben és a Btk.-ban tiltanák meg a kormánypártok a vörös csillag és a horogkereszt viselését, a Magyar Hírlap írta meg március 20-án. A cikk szerint a módosításokat még a héten benyújtják az Országgyűlésnek, így még április vége előtt döntés születhet az ügyben. Ugyan akkor Orbán Viktor egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, a kormányoldal nem tudja megoldani, hogy április 30-áig minden szempontnak eleget tevő megoldást találjon az önkényuralmi jelképek tiltására.
A KIM-nél emlékeztetnek arra is, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és április 30-ai hatállyal megsemmisítette a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát, mivel álláspontja szerint az túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet.
A megsemmisítés fő érve az volt, hogy a büntetőjogi szabályozás nem kellően pontos, konkrét és meghatározott, és emiatt a bírói jogalkalmazás nem válhatott egységessé – idézte fel a döntést a tárca. Az ombudsman akkor azt mondta: továbbra is van jogi lehetőség fellépni az önkényuralmi jelképeket nagy nyilvánosság előtt használók ellen a hatályos büntető törvénykönyv alapján.
Az önkényuralmi jelképek használatának kérdésében a magyar felfogás összeütközésbe került a nemzetközi gyakorlattal is, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is kifogásolta – fűzték hozzá a KIM-nél. A mostani döntés szem előtt tartja hazánk sajátos történelmi helyzetét, ugyanakkor eleget tud tenni a kormány az EJEB joggyakorlatának is – emelték ki.
