Ennyien mennének idén egyetemre, főiskolára

Szerda délig 93 509 jelentkezés érkezett be a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire.

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: az adatlapok feldolgozása tart, becsléseik szerint a végső szám 95-100 ezer körül lehet majd. Jelezte: az e-felvételi hitelesítési határideje március 11-e volt, hitelesítő adatlapok beérkezése így továbbra is várható, ez még befolyásolhatja az adatokat.

Kifejtette: pontos adatok a jövő héten várhatók, mivel az ország távolabbi pontjairól még az elkövetkező napokban is érkezik posta. Jelezte továbbá, részletes adatok április 19-e után lesznek. 2011-ben összesen 141 ezren, tavaly 110 ezren adtak be felvételi kérelmet.

Princzinger Péter kiemelte, hogy az előző évek tapasztalatai alapján az összes jelentkezés mintegy 80 százaléka felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre érkezik, és mintegy 20 százalék a mesterképzési kérelmek aránya.

Hozzátette: több mint másfélszer annyi hallgatói hely várja a fiatalokat, mint ahányan az adott évben általában érettségiznek, tehát bőven van hely a magyar felsőoktatásban. Érettségire idén összesen 84 604-en jelentkeztek. Az Oktatási Hivatal elnöke kitért arra is, hogy tavaly az összes jelentkezés 67 százaléka érkezett be elektronikusan, ez az arány idén mintegy 80 százalékra nőtt.

Kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte a jelentkezések számának csökkenése magyarázható a demográfiával: 1993-ban a 18 éves korcsoport létszáma 190 ezer volt, tavaly és tavalyelőttre 110 ezerre csökkent, és 2018-ra már csak 90 ezer lesz.

Emellett szigorúbbak lettek a követelmények: teljes körűen bevezették az emelt szintű érettségit felvételi feltételként, és a nyelvvizsga-követelmények is szigorodtak. Lehet szerepe az állami ösztöndíjszerződésnek is, de csak annyiban, hogy tudatosabb lesz a döntés – vélekedett a hivatal elnöke.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár ehhez azt tette hozzá: reméli, nem nagyon vannak olyanok, akik a hallgatói szerződés miatt nem jelentkeztek a felsőoktatásba. Úgy látja, az itthoni munkavégzés feltétele nem visszatartó erő. Reméli azt is – folytatta –, hogy a pénz hiánya sem visszatartó erő, egyetlen családban sem, és emlékeztetett a diákhitel-konstrukciókra. Kitért arra is: eltérő a különböző iskolatípusokban érettségiző diákok érdeklődése a felsőoktatás iránt.

Princzinger Péter elmondta: június 5-éig kell a jelentkezéskor még be nem csatolt pótlásokat elküldeni, azokat a dokumentumokat pedig, amelyek ezután kerülnek a jelentkezők birtokába, legkésőbb július 10-éig kell postára adni. Tervek szerint július 24-én lesz pontvonalhúzás – fűzte hozzá.

Felére csökkentené a felsőoktatási államtitkár a hallgatói szerződések magyarországi munkavállalásra vonatkozó feltételét. Klinghammer István szerint mindenkinek morális kötelessége, hogy visszaadja a közösségnek a kapott támogatást, de a fiatalokat nem szabad szankciókkal riogatni, ezért ő azt javasolja, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak csak addig kelljen Magyarország javára dolgozniuk, ameddig az állam pénzén tanultak. A Magyar Nemzetnek adott interjújában arról is beszélt, hogy nagyon alacsonynak tartja a 240 pontos felvételi határt, és kiterjesztené a Klebelsberg-ösztöndíjat.

A kormány 11 milliárd forintos keretösszeggel felsőoktatási struktúraváltást segítő alapot hoz létre – jelentette be az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán a Felsőoktatási Kerekasztal március 1-jei ülése után tartott sajtótájékoztatón. A kerekasztal egy taggal, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével bővült, Klinghammer István vezeti.