Kövér: Ők a nemzet sírásói

Aki azt hiszi, hogy az örökös meghunyászkodás hoz biztonságos életet, az semmit nem tanult a történelemből – mondta a házelnök a székely zászló kitűzésekor.

WL
2013. 03. 22. 13:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Küzdelemmel, kockázattal és sokszor áldozatokkal jár az „elemi jogainkért és a tisztességes bánásmódért” való kiállás – hangoztatta a házelnök a berettyóújfalui városházán a székely zászló kitűzése alkalmából és Orbán Balázs egykori városi parlamenti képviselő emlékére szervezett pénteki ünnepségen. Véleménye szerint azt sem Brüsszelben, sem a Székelyföldön nem adják ingyen.

„Aki azt hiszi, hogy az örökös meghunyászkodás (...) hoz biztonságos életet, az semmit nem tanult a történelemből” – mondta Kövér László, hozzáfűzve: aki mindezt politikusként hirdeti, az a nemzet sírásója. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, a magyarok 1918–1919 „honvesztő történései” idején és a 2004-es népszavazáskor is azt gondolták, hogy egyéni boldogulásuk, túlélésük ára a közösséghez tartozásukról való lemondás. Hozzátette: mindig bajt hoz a jövő, ha a magyarok egymást tehernek érzik.

A politikus óva intett attól, hogy megismétlődjön a történelem, hogy 1918–1919-hez és 2004-hez hasonlóan a magyarok ismét egymás ellen forduljanak. Kitért arra, hogy akkor is székely zászlók lengtek a havas szélben, amikor 1918 decemberében az akkori székely nemzeti tanács felhívással fordult a frontról hazatérő székely katonákhoz. A hazát és a nemzeti önbecsülést megtartani akaró magyarokban csak a nemzeti lobogó és a székely zászló tartotta akkor a lelket – hangoztatta Kövér László.

Rámutatott: bár a magyar és székely honvédők az első világháború után nem tudták megakadályozni a történelmi Magyarország szétszabdalását, napjainkban az egységesülő Európa – „megannyi ellentmondása mellett is” – lassan, de biztosan felszámolja a magyarokat egymástól elválasztó országhatárokat. Hozzátette: a 2010-ben alakult Országgyűlés megteremtette a közjogi lehetőségét a magyarok egymásra találásának.

Kövér László végezetül azt mondta: a székely zászló kitűzése Magyarországon azt jelenti, hogy „figyelünk a velünk összetartozókra, hogy támogatjuk a székelység küzdelmét az autonómiáért, a kulturális önrendelkezésért, az Erdélyből és Székelyföldről 90 éve szakadatlanul folyó forráskivonás befejezéséért, a tisztességes és méltó, az alapvető emberi értékekre épülő közös élet megteremtésének lehetőségéért”.

A városházán ünnepi műsorral emlékeztek meg a „legnagyobb székelyről”, Orbán Balázs íróról, néprajzkutatóról, akit Berettyóújfaluból választottak 1881-ben parlamenti képviselővé. Kövér László Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselő és Muraközi István (Fidesz) polgármester társaságában tűzte ki a székely zászlót a városháza homlokzatára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.