Magyarország lakosságának létszáma 9,937 millió 628 volt a 2011. október 1-jei népszámláláskor, ez 260 687-tel kevesebb, mint amennyi 2001. február 1-jén, az előző összeíráskor volt – mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese csütörtökön az összeírás végleges adatairól szóló budapesti sajtótájékoztatón. Németh Zsolt rámutatott: a társadalom természetes fogyását a nemzetközi vándorlás hatása egyharmaddal csökkentette, noha az ország uniós csatlakozása és a nyugati munkaerőpiac megnyitása az évtized végére ugyancsak hozzájárult a lélekszám csökkenéséhez. Emlékeztetett arra: 1981-től csökken az ország népessége, a 2011-es lélekszám pedig alatta marad az 1960-asnak. Németh Zsolt kiemelte: mindössze Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság az utóbbi tíz évben, ami egyértelműen a belső migráció következménye, ugyanebből az okból azonban Békés megyében – ahol a legdrasztikusabb a fogyás – 9 százalékkal kevesebben éltek ebben az időszakban.
Szólt arról is: a népességfogyás egyik tényezője, hogy a 15 évesnél idősebb nőkre jutó élve született gyermekek száma 2001-ben 153, 2011-ben pedig csak 147 volt. Hozzátette: a 30 évesnél fiatalabb férfiak 90 százaléka nőtlen, és az ugyanilyen korú nőknek is csak 12 százaléka házas. Megjegyezte, hogy a 100 aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak száma a demográfiai változások miatt a 2001-es 58,8-ról 2011-ben 61,4-re nőtt. Ezen belül az időskorúak aránya 32,4-ről 37,8-ra növekedett, míg a gyermekkorúak aránya 26,4-ről 23,5-re csökkent.
Iskolai végzettség szempontjából a férfiaknál a legmagasabb arányt a szakiskola, második helyen pedig az érettségi képviseli. A nőknél az érettségizettek aránya a legmagasabb, utána azonban a csupán általános iskolai végzettségűek következnek. Megfordult a trend a diplomások arányát illetően: most először fordult elő, hogy a nőknek magasabb arányban (18 százalék) van diplomájuk, mint a férfiaknak (15,8 százalék) – mondta. A KSH elnökhelyettese közölte: a foglalkoztatottak aránya a 2001-es 36,2-ről 39,7 százalékra, míg a munkanélküliségi ráta a tíz évvel ezelőtti 4,1-ről 5,7 százalékra nőtt. Csökkent ugyanakkor az eltartottak (27,3-ról 24,9 százalékra) és az inaktív keresők (32,4-ről 29,7 százalékra) aránya.
Megjegyezte: a tíz évvel ezelőttihez képest 153,4 százalék, összesen 315 583 ember vallotta magát cigánynak első- vagy másodsorban. A jelentős emelkedés okaként említette, hogy megengedték a kettős identitás megjelölését. A 315 583-on felül 71 686-an vannak, akik önmagukat roma emberekkel közös háztartásban élőknek vallották, továbbá 247 959-en laknak „nagymértékben cigány nemzetiséghez tartozók által lakott területen” – fogalmazott. Elmondása szerint a második legnépesebb nemzetiséget a németek jelentik 185 696-os, a harmadikat pedig a románok 35 641-es létszámmal, utóbbiaktól azonban nem sokkal marad el a szlovákság 35 208-as lélekszámmal. A migráns csoportok közül a legnagyobb az oroszok aránya, ők 13 337-en vannak, ami 242 százaléka a 10 évvel ezelőtti adatnak, a kínaiak pedig 6770-en élnek Magyarországon, ami 232,2 százaléka a tíz évvel ezelőttinek.
Kitért arra, hogy tíz év alatt 10-ről 27-százalékra nőtt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya, s ez a tendencia valamennyi történelmi egyházra vonatkozik. A válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 871 881 vallotta magát katolikusnak (ebből 3 691 347 római, 179 176 görögkatolikus), 15,9 százalékuk, azaz 1 153 442 reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965 pedig evangélikusnak. Az ortodox keresztények 13 710-en, az izraeliták pedig 10 965-en vannak a 2011-es adatok szerint. Megemlítette azt is, hogy a családok 53 százalékában nincs gyermek, egy gyermeket negyedük, kettőt 15,8, hármat 4,6, négyet vagy ennél többet 1,6 százalékuk nevel. A lakásállomány 4,390 millióra nőtt, 2001-ben ez csak 4,065 millió volt, és 248-an laknak 100 lakásban, ez a mutató pedig 2001-ben 269-en állt.
A megjelent adatokra reagált a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az MKPK titkársága nem tekinti mérvadónak a vallási hovatartozásra vonatkozó népszámlálási adatokat, mert a 2011-es kérdésfelvetés eltért a korábbi népszámlálásokétól, így szerintük az eredmények nem alkalmasak az összevetésre. Emlékeztettek arra: már a népszámláláskor is szóvá tették, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre a számítógépes rendszer napokig egyszerűen nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát. A kérdésre adott válaszok alapján csökkent a statisztikai hivatal szerint a magukat a katolikus egyházhoz tartozónak vallók száma – tették hozzá.
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a népszámlálás során gyűjtött adatokat „hihetetlen értéknek” nevezte, mert az üzleti élet képviselőinek, közvélemény- és piackutatóknak, elemzőknek és a politikusoknak, döntéshozóknak is fontos az adatok pontos ismerete. Mint mondta, 4800 táblázatot tettek fel csütörtökön a Népszámlálás.hu oldalra, egy éven belül csaknem tízezer lesz fenn, 2014. márciustól pedig nemzetközi összehasonlításban is lehet majd vizsgálni a magyar adatokat. Beszámolt arról, hogy áprilistól az összes megyéről jelentetnek meg köteteket, amelyekben járási, kistérségi bontásban is közölnek adatokat az egyes településekről. Számos tematikus kiadványuk lesz, egyebek mellett a lakás- és demográfiai helyzetről, az iskolai végzettségről, a családokról és a háztartásokról, a nemzetiségekről és a vallásokról – sorolta.
Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője arról beszélt, hogy a magyarországi népszámlálás gyorsaság tekintetében a középmezőnybe tartozik nemzetközi összehasonlításban. Az érdekes adatok között említette, hogy 1044 százévesnél idősebb embert írtak össze, Szabolcsban van a legkevesebb válás, valamint azt, hogy a 40 évesnél fiatalabb egyedülálló nőknek csaknem kétharmada diplomás. A helyi jegyzők száznál kevesebb esetben voltak kénytelenek eljárást indítani adatszolgáltatás megtagadása miatt - tette hozzá.
A legutóbbi népmozgalmi adatok is csütörtökön láttak napvilágot.
A KSH népszámlálási előzeteséből is az derült ki, hogy tíz év alatt 15 százalékkal csökkent a gyerekek száma, míg az időseké 12 százalékkal növekedett. Az viszont tény, hogy immár több mint három évtizede közismert a demográfiai válság, s kevés kivételtől eltekintve a politikai élet szereplői kézlegyintéssel intézték el az ügyet. A 2010-ben választásokat nyert Fidesz–KDNP többször is deklarálta érzékenységét a demográfiai folyamatokkal és a családok védelmével összefüggésben. Az adórendszer sokat kritizált átalakítása többek között azt a célt hivatott szolgálni, hogy az egykulcsos szisztéma kedvezőbb helyzetbe hozza a gyereket nevelő családokat. A kritikák egyikének lényege szerint csak arról van szó, hogy a kormányzat az adópolitikán keresztül egyéb társadalmi rétegektől szivattyúzza el a forrásokat a középosztály megsegítésére. Ezzel párhuzamosan javítani kell a nők munkaerő-piaci helyzetének körülményeit is. A feladat többszereplős: a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat szoros és megértő együttműködése szükséges.
A kormányzat tavaly májusban készítette el az Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma című stratégiai vitairatot. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a gyermekvállalást ösztönző intézkedéseknek hosszabb a beérési ideje. Mindenesetre a kSH-jelentések növekvő születésszámokat jeleznek. A népesedési folyamatok rendszere – hiszen ennek nemcsak anyagi, hanem mentális aspektusai is vannak – különösen a negatív rezgésekre reagál érzékenyen. Ezt jól példázza a 2010 májusában – még a Bajnai Gordon vezette időszak egyfajta „búcsúajándékaként” – életbe lépő családpolitikai intézkedéscsomag, aminek kimutatható negatív hatása volt a 2011-es történelmi mélypont.
