Népszámlálás: jelentős változások a társadalomban

Több mint 260 ezer fővel csökkent a magyar társadalom lélekszáma a 2001-es népszámláláskor mért adatokhoz képest. A kormányzat aktív családpolitikát folytat.

Kitért arra, hogy tíz év alatt 10-ről 27-százalékra nőtt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya, s ez a tendencia valamennyi történelmi egyházra vonatkozik. A válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 871 881 vallotta magát katolikusnak (ebből 3 691 347 római, 179 176 görögkatolikus), 15,9 százalékuk, azaz 1 153 442 reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965 pedig evangélikusnak. Az ortodox keresztények 13 710-en, az izraeliták pedig 10 965-en vannak a 2011-es adatok szerint. Megemlítette azt is, hogy a családok 53 százalékában nincs gyermek, egy gyermeket negyedük, kettőt 15,8, hármat 4,6, négyet vagy ennél többet 1,6 százalékuk nevel. A lakásállomány 4,390 millióra nőtt, 2001-ben ez csak 4,065 millió volt, és 248-an laknak 100 lakásban, ez a mutató pedig 2001-ben 269-en állt.

A megjelent adatokra reagált a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az MKPK titkársága nem tekinti mérvadónak a vallási hovatartozásra vonatkozó népszámlálási adatokat, mert a 2011-es kérdésfelvetés eltért a korábbi népszámlálásokétól, így szerintük az eredmények nem alkalmasak az összevetésre. Emlékeztettek arra: már a népszámláláskor is szóvá tették, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre a számítógépes rendszer napokig egyszerűen nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát. A kérdésre adott válaszok alapján csökkent a statisztikai hivatal szerint a magukat a katolikus egyházhoz tartozónak vallók száma – tették hozzá.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a népszámlálás során gyűjtött adatokat „hihetetlen értéknek” nevezte, mert az üzleti élet képviselőinek, közvélemény- és piackutatóknak, elemzőknek és a politikusoknak, döntéshozóknak is fontos az adatok pontos ismerete. Mint mondta, 4800 táblázatot tettek fel csütörtökön a Népszámlálás.hu oldalra, egy éven belül csaknem tízezer lesz fenn, 2014. márciustól pedig nemzetközi összehasonlításban is lehet majd vizsgálni a magyar adatokat. Beszámolt arról, hogy áprilistól az összes megyéről jelentetnek meg köteteket, amelyekben járási, kistérségi bontásban is közölnek adatokat az egyes településekről. Számos tematikus kiadványuk lesz, egyebek mellett a lakás- és demográfiai helyzetről, az iskolai végzettségről, a családokról és a háztartásokról, a nemzetiségekről és a vallásokról – sorolta.

Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője arról beszélt, hogy a magyarországi népszámlálás gyorsaság tekintetében a középmezőnybe tartozik nemzetközi összehasonlításban. Az érdekes adatok között említette, hogy 1044 százévesnél idősebb embert írtak össze, Szabolcsban van a legkevesebb válás, valamint azt, hogy a 40 évesnél fiatalabb egyedülálló nőknek csaknem kétharmada diplomás. A helyi jegyzők száznál kevesebb esetben voltak kénytelenek eljárást indítani adatszolgáltatás megtagadása miatt - tette hozzá.

A legutóbbi népmozgalmi adatok is csütörtökön láttak napvilágot.

A KSH népszámlálási előzeteséből is az derült ki, hogy tíz év alatt 15 százalékkal csökkent a gyerekek száma, míg az időseké 12 százalékkal növekedett. Az viszont tény, hogy immár több mint három évtizede közismert a demográfiai válság, s kevés kivételtől eltekintve a politikai élet szereplői kézlegyintéssel intézték el az ügyet. A 2010-ben választásokat nyert Fidesz–KDNP többször is deklarálta érzékenységét a demográfiai folyamatokkal és a családok védelmével összefüggésben. Az adórendszer sokat kritizált átalakítása többek között azt a célt hivatott szolgálni, hogy az egykulcsos szisztéma kedvezőbb helyzetbe hozza a gyereket nevelő családokat. A kritikák egyikének lényege szerint csak arról van szó, hogy a kormányzat az adópolitikán keresztül egyéb társadalmi rétegektől szivattyúzza el a forrásokat a középosztály megsegítésére. Ezzel párhuzamosan javítani kell a nők munkaerő-piaci helyzetének körülményeit is. A feladat többszereplős: a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat szoros és megértő együttműködése szükséges.

A kormányzat tavaly májusban készítette el az Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma című stratégiai vitairatot. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a gyermekvállalást ösztönző intézkedéseknek hosszabb a beérési ideje. Mindenesetre a kSH-jelentések növekvő születésszámokat jeleznek. A népesedési folyamatok rendszere – hiszen ennek nemcsak anyagi, hanem mentális aspektusai is vannak – különösen a negatív rezgésekre reagál érzékenyen. Ezt jól példázza a 2010 májusában – még a Bajnai Gordon vezette időszak egyfajta „búcsúajándékaként” – életbe lépő családpolitikai intézkedéscsomag, aminek kimutatható negatív hatása volt a 2011-es történelmi mélypont.