„Olyan megállapodást fogunk most aláírni, amelyen sokat dolgoztunk, amelynek tartalmáról alaposan és hosszasan egyeztettünk” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Budapest-szerződés aláírásakor pénteken a városházán. A kormányfő egyben megköszönte Tarlós István főpolgármester együttműködő magtartását is.
„Budapest elsősorban a budapestieké, de egyben a nemzet fővárosa is – jelentette ki Orbán. – A főváros pedig mindenkié, így az Amerikában élő, a délvidéki és felvidéki magyaroké is, a magyar nemzet fővárosa. Budapest egyben a magyar gazdaság motorja is, ha a főváros nem fejlődik, az ország sem fejlődik. Így ha gazdasági növekedést szeretnénk, ahhoz Budapestnek is növekednie kell.”
A kormányfő úgy fogalmazott: „Egy háztartásban szép dolog, ha megvan a kosztpénz, de ettől nem leszünk boldogok.” Szerinte Budapestnek több kell, mint városüzemeltetés, és most van lehetősége arra, hogy a jövővel foglalkozzon. A miniszterelnök hozzátette, olyan jövő lehet ez, ami büszkévé teszi a város polgárait. Megjegyezte azt is: eddig a főváros adósságcsapdában élte az életét, ezért döntöttek úgy, hogy 60 százalékát vállalják át az adósságnak. „Nem egyszerűen átmeneti segítséget akartunk adni, hanem mázsás terhektől szerettük volna megszabadítani Budapestet” – fogalmazott.
Orbán elmondta, a kormány nem akar lemondani arról, hogy Budapest a világ fővárosainak élvonalába tartozzon. Közölte, a Budapest 21 címre hallgató szerződést a kabinet munkabizottsággal támogatja, amely folyamatosan tájékoztatni fog az elért eredményekről. A kormányfő azzal zárta a beszédét, hogy 2010-ben, „amikor kiérdemeltük első ízben a fővárosiak bizalmát, akkor megfogadtuk: legyen szükség akármilyen merész fordulatra, a településeket, a vállalkozókat, a családokat kiszabadítjuk az adósságcsapdából. Gratulálok a fővárosiaknak ehhez a jó hírhez!”
„Ma egy legenda mindenképp véget ér. A megállapodás, amelyet megkötünk, két dologról tanúskodik a kormány és a főváros kapcsolatában: az egyik, hogy a szerződés ezt rendezi, teljes akarategyezőségről tesz tanúbizonyságot. A másik annak a legendának az eloszlatása, hogy mi csak működtetünk, nincsenek álmaink” – fogalmazott a Budapest-szerződés aláírásakor Tarlós István főpolgármester. Mint mondta, a múlt hagyatékának feldolgozása embert próbáló feladat volt. Meghatározó szerinte, hogy az adósság 60 százalékát vállalja át a kormány, a város ugyanis 2010-re a hitelképessége határára ért.
„Ennek az átvállalásnak az a következménye, hogy a város hitelfeltételei meghatározó módon javulnak. Ezen túlmenően olyan támogatásokat vállal a főváros a 2014 és 2020 közti költségvetési időszakban, amelyek ezt a megegyezést nemsoká kitapintható eredményekkel töltik meg.” Ezek közt említette Tarlós a Duna-parti városrendezést és a vízi közlekedés fejlesztését, illetve a közlekedés, ezen belül is a közösségi közlekedés fejlesztését. Beszéde végén a városvezető köszönetet mondott az adósságátvállalásért Orbán Viktornak. „Hiszek benne, hogy Budapest már másfél év múlva megjelenésében is mást fog nyújtani, mint amit 2010-ben mutatott” – zárta szavait Tarlós.
Az eseményen a kormány részéről több miniszter is – Pintér Sándor, Lázár János – részt vett, budapesti részről pedig a főpolgármester-helyettesek voltak jelen.
A főváros költségvetését február végén fogadta el a közgyűlés a kormánypárti képviselők igen szavazatával. A bevételi és kiadási főösszeget 331,773 milliárd forintban állapították meg, a büdzsé 324,278 milliárd forintos kiadási és 260,205 milliárd forintos bevételi összeget határoz meg. A határozat kiterjed arra is, hogy a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) az 58 milliárd forintos keretre való tekintettel kell elkészítenie a 2013–14. évi menetrendi javaslatát és forrásigényét. A képviselők jóváhagyták a 2014–16-ra vonatkozó finanszírozási prognózist is. Az adósságátvállalás mértékét korábban a minimális 40 százalékban vették számba, amely mintegy 69,3 milliárd forint volt, Orbán Viktor 60 százalékról szóló bejelentése után azonban a számokat módjuk volt átvezetni a határozaton.
