Hibernáció: sci-fi vagy valóság?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A hibernációval bizonyos szempontból valóban megmenthető az emberi élet, ráadásul nem is messze: itt, Budapesten.

Magyar Nemzet
2013. 04. 04. 1:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sótonyi Péter a lap kérdésére leszögezte: az egész test és agy lefagyasztásának, majd felolvasztásának kérdésével érdemben nem foglalkozik, noha valóban ismertek az Egyesült Államokban olyan lehetőségek, amelyek során az egész testet megfelelő krioprotektív kezelés után mélyhűtik abban a reményben, hogy később olyan módszer birtokába jutnak, aminek segítségével a felmelegítés után a rendkívül érzékeny szövetek, sejtek nem károsodnak. A fagyasztásról a következőket mondta: a folyamat során a sejtek belsejében képződő jégkristályok a sejtek belső szerkezetét károsítják, ezért az eljárás úgynevezett krioprotektív anyagok segítségével valósítható meg. Ez lehet glicerintartalmú oldat, amit az adott esetben a sejtekkel, például a spermium, a petesejt esetében összekevernek, a sejt vizet ad le, amit a glicerin vesz fel. Mindezek ellenére a szakma szabályai szerint történő legkörültekintőbb fagyasztási eljárás esetén is elpusztul a spermiumok egy része a procedúra során. Vagyis amíg sejtszinten ilyen problémák vannak, távol vagyunk attól, hogy a lehűtött teljes ember újbóli felmelegítése és újraélesztése érdemben megvalósuljon.

Ma még az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet orvosi géntechnológiai részlegében is csak állatembriók kifagyasztását sikerült megoldani. Az intézet honlapján található leírás szerint az eljárás során a mélyhűtött embriók tárolásával az állattörzsek szinte korlátlan ideig megőrizhetők folyékony nitrogénben tárolva, mínusz 197 Celsius-fokos hőmérsékleten. A mélyhűtött embrió felolvasztása során a krioprotektív anyagokat a blasztomérákból (barázdálódási sejt; a pete barázdálódása során kialakuló szelvény) embriós médiumokban való fürdetéssel lehet kivonni. Az eljárásba egy sterilizáló fürdetést is beiktatnak, majd az embriót friss vagy mélyhűtöttből felolvasztott állapotban, az embrió korához szinkronizált recipiensbe (befogadótestbe) ültetik be.

Ezek alapján nem lehetséges a hibernáció utáni élet. Nyitray László tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE Biokémiai Tanszékének vezetője a felvetést is teljes mértékben tudománytalannak tartja, véleménye szerint a bulvár kategóriába való. A tudomány mai állása szerint ugyanis emlősállatot (ahova az ember is tartozik) nem lehet lefagyasztás után „visszahozni” az életbe; ez igaz a százmilliárd sejtből álló agyra is.

(Velkei Tamás)

A teljes cikket elolvashatja a Magyar Nemzet csütörtöki számában.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.