– Az alaptörvény negyedik módosításáról az Európai Bizottság mikor és hányszor tárgyalt eddig?
– A bizottság eddig még nem tárgyalt az alaptörvény negyedik kiegészítéséről. Úgy tudom, hogy az ezzel kapcsolatos szakértői munka, jogászi elemzés már egy olyan fázisban van, hogy nagy valószínűséggel holnap lehet erről tárgyalni. Holnap Strasbourgban lesz a bizottság ülése és én arra számítok, hogy Barroso elnök úr vezetésével erről lesz egyfajta eszmecsere.
– Viviane Reding „közös játékszabályai”
– Barroso úr, Reding asszony és a többiek: fejezzék be!
– Ezért támadják Magyarországot?
– Ettől rettegnek a baloldali és liberális erők
– Akkor mi alapján fogalmazhatta meg aggályait az elnök úr?
– Valószínűleg az elnök már több információ birtokában van, mint a bizottság egyes tagjai. Ugye ő közvetlenül is kap információt a jogi szolgálat vezetőjétől, és azt gondolom, hogy ő a múlt hét vége felé egy nyilvános nyilatkozattétel keretében előre jelezte az e héten várható parlamenti vitának bizonyos súlypontjait.
– Milyen háttérelemzések születtek az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban? Ön milyen háttérelemzéseket olvasott?
– Én a bizottság részéről még nem láttam ezeket, hiszen két helyen folynak ezek az elemzések. Egyrészt a bizottság jogi szolgálatánál, másrészt pedig Viviane Redingnél, aki az alapjogért és az igazságszolgáltatásért felelős. Nagy valószínűséggel ő fog részt venni a strassbourgi vitában szerdán. De mint mondottam, nagy valószínűséggel holnap lesz erről egy vita, ahol megismerhetünk egy mélyebb elemzést is.
– Ezek szerint Ön részt fog venni a vitán.
– A vitán természetesen részt veszek Strassbourgban. Én holnap reggel utazom.
– És mit tervez, hogy egyetért majd ezeknek a háttértanulmányoknak, háttérelemzéseknek a tartalmával, vagy azért felszólal Magyarország érdekében, hogy egy árnyaltabb képet kapjanak Magyarországról?
– Hát, először mindenféleképpen meg kell ismernem a jogi elemzés tartalmát, azokat a javaslatokat, amelyekkel esetleg majd előállnak, és utána el tudom dönteni. Mindig az árnyaltabb elemzés híve voltam, az vagyok, és az is leszek. Ugyanakkor az elmúlt időszakban azt láttuk, hogy a bizottság mindig is nagyon alapos, komplex és árnyalt elemzés alapján tett javaslatot, és azoknak érvényt is szerzett.
– De hajlandó kiállni Magyarországért a bizottsággal szemben?
– Én ugye a saját véleményemért tudok kiállni és a saját véleményemet pedig nyilván úgy szeretném kialakítani, hogy abban a lehető legtöbb releváns információ, szempont szerepet kapjon.
Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek az Orbán-kormányt érik – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, amikor A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásához fűzött írásos nyilatkozatot. Az amerikai politikus vélekedése szerencsére nem egyedülálló hazánkat illetően, Európában is egyre több pozitív vélemény olvasható a kormány munkájáról, melyek pártatlan megközelítést szorgalmaznak.
A közelmúlt megnyilatkozásai szerencsére azt mutatják, hogy nem csak Paul Lendvai megnyilvánulásai használhatók fel lábjegyzetként a hazánkról hírt közlők számára. Klaus von Dohnányi német szociáldemokrata politikus egyenesen „tiszta hülyeségnek” minősítette, hogy egyesek szerint Magyarország nem demokrácia. A Németországban felbukkanó vélemények kapcsán Kumin Ferenc kifejtette: a németek jobban figyelnek Magyarországra, és ez alapvetően jó, mert bizonyítja, hogy tényleg nagyon közel áll egymáshoz ez a két ország, de „azt is megtanultuk, hogy ennek a fokozott figyelemnek megvan a maga árnyoldala is”.
