A hivatal pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az előzetes adatok azt mutatják, hogy 2013 első két hónapjában 14 050 gyermek született, ez 5,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 21 615 volt, amely 5,7 százalékkal alacsonyabb a 2012 január-februári adathoz képest. A természetes fogyás 7565 volt, 539-cel kevesebb az ezt megelőző év azonos időszakához képest.
A házasságkötések száma az év első két hónapjában számottevően kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában, mindössze 1995 házasságot kötöttek, 14,1 százalékkal kevesebbet, és hosszú idő óta ez a legalacsonyabb érték, amit a január-februári időszakban regisztráltak. Ezer lakosra 8,8 élve születés és 13,5 halálozás jutott, vagyis előbbi 0,3, utóbbi 0,6 ezrelékponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A társadalom értékrendje is változik – ez az egyiklegfőbb megállapítása Pongrácz Tibornénak az MNO-nak adott interjújában. A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese súlyos veszélynek tartja a tudatos gyermektelenség kialakulását; szinte minden korosztályban nőtt az egyszemélyes háztartások aránya. A demográfus közölte: a szakemberek tévedtek, amikor azt gondolták, hogy a halogató magatartást a gyermekvállalás követi. A számok alapján az látszik, hogy a népességcsökkenést csak mérsékelni lehet. A Központi Statisztikai Hivatal március végén közölte a 2011-es népszámlálás adatait, amely számos fontos társadalmi folyamatra világított rá.
Rá kell ébreszteni a profitorientált tőkét arra, hogy a női vezetők arányának növelése együtt jár a profit emelkedésével – jelentette ki az MNO-nak Ternovszky Ferenc. A Budapesti Gazdasági Főiskola helyettes tanszékvezető tanára beszélt a részmunkaidős foglalkoztatás gátjáról, s a létező jó példákról is. A nemek szembeállítását pedig károsnak tartja. A KSH március végén közölte a 2011-es népszámlálás adatait, amely számos fontos társadalmi folyamatra világított rá. Az MNO interjúsorozatában a népességcsökkenést és a nők helyzetét veszi nagyító alá.
Több mint 260 ezer fővel csökkent Magyarország lélekszáma a 2001-es népszámláláskor mért adatokhoz képest. Többek között kiderült: immár több nőnek van diplomája, mint férfinak. A kormányzat aktív családpolitikát folytat. A KSH népszámlálási előzeteséből is az derült ki, hogy tíz év alatt 15 százalékkal csökkent a gyerekek száma, míg az időseké 12 százalékkal növekedett. Az viszont tény, hogy immár több mint három évtizede közismert a demográfiai válság, s kevés kivételtől eltekintve a politikai élet szereplői kézlegyintéssel intézték el az ügyet.
A 2010-ben választásokat nyert Fidesz–KDNP többször is deklarálta érzékenységét a demográfiai folyamatokkal és a családok védelmével összefüggésben. Az adórendszer sokat kritizált átalakítása többek között azt a célt hivatott szolgálni, hogy az egykulcsos szisztéma kedvezőbb helyzetbe hozza a gyereket nevelő családokat. A kritikák egyikének lényege szerint csak arról van szó, hogy a kormányzat az adópolitikán keresztül egyéb társadalmi rétegektől szivattyúzza el a forrásokat a középosztály megsegítésére. Ezzel párhuzamosan javítani kell a nők munkaerő-piaci helyzetének körülményeit is. A feladat többszereplős: a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat szoros és megértő együttműködése szükséges.
A kormányzat tavaly májusban készítette el az Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma című stratégiai vitairatot. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a gyermekvállalást ösztönző intézkedéseknek hosszabb a beérési ideje. Mindenesetre a KSH-jelentések növekvő születésszámokat jeleznek. A népesedési folyamatok rendszere – hiszen ennek nemcsak anyagi, hanem mentális aspektusai is vannak – különösen a negatív rezgésekre reagál érzékenyen. Ezt jól példázza a 2010 májusában – még a Bajnai Gordon vezette időszak egyfajta „búcsúajándékaként” – életbe lépő családpolitikai intézkedéscsomag, aminek kimutatható negatív hatása volt a 2011-es történelmi mélypont.
