Több mint 260 ezer fővel csökkent Magyarország lélekszáma a 2001-es népszámláláskor mért adatokhoz képest. Többek között kiderült: immár több nőnek van diplomája, mint férfinak. A kormányzat aktív családpolitikát folytat. A KSH népszámlálási előzeteséből is az derült ki, hogy tíz év alatt 15 százalékkal csökkent a gyerekek száma, míg az időseké 12 százalékkal növekedett. Az viszont tény, hogy immár több mint három évtizede közismert a demográfiai válság, s kevés kivételtől eltekintve a politikai élet szereplői kézlegyintéssel intézték el az ügyet.
A 2010-ben választásokat nyert Fidesz–KDNP többször is deklarálta érzékenységét a demográfiai folyamatokkal és a családok védelmével összefüggésben. Az adórendszer sokat kritizált átalakítása többek között azt a célt hivatott szolgálni, hogy az egykulcsos szisztéma kedvezőbb helyzetbe hozza a gyereket nevelő családokat. A kritikák egyikének lényege szerint csak arról van szó, hogy a kormányzat az adópolitikán keresztül egyéb társadalmi rétegektől szivattyúzza el a forrásokat a középosztály megsegítésére. Ezzel párhuzamosan javítani kell a nők munkaerő-piaci helyzetének körülményeit is. A feladat többszereplős: a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat szoros és megértő együttműködése szükséges.
A kormányzat tavaly májusban készítette el az Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma című stratégiai vitairatot. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a gyermekvállalást ösztönző intézkedéseknek hosszabb a beérési ideje. Mindenesetre a KSH-jelentések növekvő születésszámokat jeleznek. A népesedési folyamatok rendszere – hiszen ennek nemcsak anyagi, hanem mentális aspektusai is vannak – különösen a negatív rezgésekre reagál érzékenyen. Ezt jól példázza a 2010 májusában – még a Bajnai Gordon vezette időszak egyfajta „búcsúajándékaként” – életbe lépő családpolitikai intézkedéscsomag, aminek kimutatható negatív hatása volt a 2011-es történelmi mélypont.
