„Az európai ember adja a világ népességének a 8 százalékát, de ez a nyolcszázaléknyi népesség állítja elő a világ GDP-jének a 20-25 százalékát” – mondta Orbán. „A világ összes szociális kiadásának az 50 százalékát költi el Európa úgy, hogy közben van egy hatalmas adósságállomány, amely folyamatosan nő” – tette hozzá. „Ha megnézzük a társadalmi és a demográfiai megközelítéseket, akkor világosan látszik, hogy ez nem fog folytatódni, a dolgok meg fognak változni” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök Sarlóspusztán.
„A kérdés az, hogy van-e egy tervünk, hogy ebben a változásban hol helyezkedjen el Magyarország.” A miniszterelnök szerint az európai világ soha többé nem lesz olyan, mint a válság előtt. Orbán arról is beszélt, hogy a válság lehetőséget is rejt magában, azt a lehetőséget, amelyet a magyarok megragadhatnak. „Én innen nézek mindent, mindent magyar szemmel látok, és azt figyelem, hogy ebből milyen kedvező lehetőségek származhatnak a nemzetünk számára, és a hátrányokat próbálom minimálisra csökkenteni.”
A miniszterelnök április 20-án a spanyol El Mundónak úgy nyilatkozott, Magyarország megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válságra reagálás módját, még akkor is, ha ez eltér az eurózónában szokásostól. A miniszterelnök felhívja a figyelmet arra, hogy az eurózónán belül is vannak különbségek az egyes országok között, különösen abban, hogyan szerezzenek befektetéseket, ezek a különbségek pedig megnehezítik az egység fenntartását.
Április 19-én Orbán a közrádióban arról beszélt, hogy azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, és eltérítsék a kormány által képviselt irányvonaltól. Orbán a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek az alkotmánymódosítást érintő felvetései közül a költségvetési hiányfék ügyében nem fog meghátrálni a magyar kabinet. A kormányfő hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.
