Uniós szinten is foglalkozni kell a romák helyzetével

A jogi garanciák biztosítása önmagában nem elég, erőfeszítésekre, tettekre van szükség a társadalmi felzárkózás érdekében – mondta Kovács Zoltán.

BL
2013. 04. 15. 23:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kovács Zoltán a „Nálunk aztán nem” (Not in our town) amerikai modellprogram magyarországi ismertetéséről szóló rendezvényen arról beszélt, hogy az integráció, a befogadás olyan kérdés, amellyel nemcsak nemzeti, hanem „brüsszeli”, tehát európai uniós szinten is foglalkozni kell, hogy az esélyegyenlőség lehetőségével mindenki élhessen.

A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon nem megfelelően foglalkoztak a kérdéssel, ezért kezdeményezett a kormány két és fél éve alapvető változást, és azóta megpróbálnak komplex módon foglalkozni a roma kisebbséget érintő problémákkal. Emlékeztetett arra is, hogy a 2011-es magyar uniós elnökség ideje alatt fogadták el az európai uniós roma keretstratégiát Magyarország kezdeményezésére.

A rendezvényt köszöntötte Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok és Tove Skarstein, Norvégia budapesti nagykövete. Mindketten a diszkriminációval szembeni társadalmi összefogás fontosságát hangsúlyozták, és arról beszéltek, biztonságosabb közösségek építésére van szükség.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis azt mondta, a projekt célja, hogy segítsék a romákat és nem romákat abban, hogy biztonságosabb közösségeket építsenek, hogy megvédjék egymást, és hogy ne engedjenek utat az erőszaknak, ne engedjék, hogy a gyűlölet szétszakítsa őket.

Tove Skarstein kiemelte, hogy a befogadó politika az egyik legégetőbb kérdés nem csak Magyarország, hanem egész Európa számára, ezért nyitott a norvég kormány finanszírozási lehetőségeket, hogy az erről szóló diskurzust folytatni lehessen. Utalt arra is, hogy a Norvég Alap forrásaiból Magyarországon többféle, a romák befogadását segítő projektet támogatnak. A két nagykövet megköszönte a projektben szerepet vállaló szervezetek, köztük a magyar kormány és Kovács Zoltán államtitkár támogatását.

A rendezvényen levetítették a Not in our town program alapítójának, Patrice O’Neillnek a témában készített filmjét, majd a résztvevők arról beszélgettek, hogyan lehetne megakadályozni a faji, etnikai, kulturális feszültséget és az erőszakot, ebben milyen szerepük lehet a települések vezetőinek, a rendőrségnek, az egyházak vezetőinek és a pedagógusoknak, a médiának, továbbá, hogyan szólíthatják meg a közösség aktivizálható tagjait. A modellprogram arról kíván gondoskodni, hogy a településeken ne torkollhassanak erőszakba a közösségek közötti konfliktusok, és megoldásokat keres a feszültség oldására.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.