A Szemlő-hegyen lelt végső nyughelyre Erőss Zsolt és Kiss Péter

A Kancsendzöngán eltűnt Kiss Péter eltökéltségét olimpikonokéhoz hasonlónak titulálták budapesti búcsúztatásakor. Elhangzott, egyelőre nem látni olyan magyar hegymászót, aki be tudná fejezni a nyolcezresek meghódítását.

A magát a magyar hegymászás archivátorakánt aposztrofáló Kunos Gábor beszédében felsorolta, hogy kik azok, akiknek a nevét azért őrzi a Szemlő-hegyi obeliszk, mert nem tértek vissza az Alpokból, a Himalájából és a pakisztáni csúcsokról. Az MNO-nak a búcsúztatást követően elmondta, bár Erőss Zsolt és Kiss Péter családja minden bizonnyal másképp látja, de a hegymászók is a Kancsendzöngához hasonló helyen képzelték el végső nyughelyüket. – Ettől függetlenül persze ők sem meghalni mentek a Himalájába – fűzte hozzá. Fájó tény, hogy Kiss a legfiatalabb magyar, aki nem tért haza egy külhoni expedícióról.

Hogy a két sportoló halálával mi lesz a sorsa a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozatnak, egyelőre nehéz megmondani. A „projekt” – ahogy Kunos is megfogalmazta – Erőss Zsolt teljesítményére épült, hozzá hasonló, nyolcezer feletti tapasztalatokkal rendelkező magyar mászó szinte alig van. Természetesen ezekben a hetekben még nem az a legégetőbb kérdés, hogy mely honfitársunk hódíthatja meg a maradék négy nyolcezrest, de jelenleg nem látni olyan sportolót, aki Erőssék nyomába érhetne.

Több ezren gyújtottak gyertyát a Kancsendzönga megmászása után eltűnt két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékére szervezett kedd esti erdélyi megemlékezéseken.

Vincze Szabolcs, a Kancsendzönga meghódítására indított expedíció szóvivőjének péntek reggeli blogbejegyzése szerint Erőss Zsoltot és Kiss Pétert nem keresik tovább. Az expedíció tragédiával végződött. A Kancsendzöngán történt események összefoglalóját ide kattintva érheti el.

Erőss Zsolt halálát élete legnagyobb szenvedélye okozta, de úgy is lehetne fogalmazni, hogy igaz szerelme – a hegy – karjaiban adta át magát az örökkévalóságnak. Fent a Kancsendzöngán, távol az otthonától, hóban, fagyban, a végzetes sikerben. Az MNO a maga módján elbúcsúzott a magyar hegymászóktól. A két hegymászó emlékét meggyalázó bejegyzések témájában írt publicisztikát itt érheti el.

Tizenhárom esztendős korában hegymászásra adta a fejét Erőss Zsolt. Ahhoz, hogy főállásban tegye azt, amit a legjobban szeret, a világ tetejére kellett feljutnia – 34 évesen. A magyar sportoló életútját itt találja meg.

Erőss Zsolt az Elburztól a Kilimandzsárón át a pakisztáni és a nepáli csúcsokig bejárta a világ legszebb vidékeit. Az MNO több galériát is összeállított az általa és róla készített, lélegzetelállító fotókból.