Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részletét, egy Márai Sándor-elbeszélést, valamint egy Berzsenyi Dániel- és egy Vörösmarty Mihály-költeményt elemezhettek az érettségizők a középszintű magyar érettségin. A diákoknak a három esszéfeladat közül egyet kell választaniuk. A szövegértési feladatsor egy, a gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló tanulmányhoz kapcsolódik: a diákoknak Gósy Mária nyelvész munkáját kell értelmezniük, és a szöveg alapján megoldaniuk kilenc feladatot.
A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma MTI-nek nyilatkozó végzős diákjai könnyűnek találták az idei magyarérettségi feladatait. Az egyik végzős tanuló úgy fogalmazott, a szövegértési feladat, Gósy Mária nyelvész a gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló írásának értelmezése „nem okozott túl nagy kihívást”.
A diákok előzetesen tartottak egy kicsit az esszéírástól, de mint mondták, ez a feladatrész sem volt olyan nehéz, mint várták. Az egyik tanuló, aki Márai Sándor Árva című novellájának elemzését választotta, elárulta, szereti az író érdekes stílusát, így örömmel fogott neki a feladatnak. Egy másik érettségiző – aki Vörösmarty Mihály Napóleon és Berzsenyi Dániel Napóleonhoz című versét hasonlította össze – is úgy érezte, jól sikerült a vizsga.
„Barátságos és szakmailag jó feladat” volt az utazás motívumának epikus műveken keresztül történő elemzése Miklósvölgyi Miklós, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának magyar szakos igazgató-helyettese szerint. Mint kifejtette, ezt a feladatot, illetve a Márai-mű elemzését is sok diák választhatta, míg a Napóleonról szóló epigrammák összehasonlítását kevesebben. Miklósvölgyi Miklós elmondta, hogy sok diák hosszúnak találta a szövegértéses feladatban a műrészletet.
Hozzátette: ma már a diákok és a tanárok egyaránt hozzászoktak, hogy nem nagyon lehet előre „megtippelni”, évfordulók és más körülmények alapján „kilogikázni” a feladatokat. Ennek egyrészt az az oka, hogy míg 8-10 éve inkább a lexikális tudás, ma már a kompetenciák felmérése áll a középpontban, illetve az előforduló műrészletek is periférikusak.
Kedvezőnek értékelték a pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és érettségiző diákjai az idei magyar középfokú érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs, az iskola igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a tételek megfeleltek a hagyományoknak és összhangban álltak az oktatott tananyaggal. „A témák barátságosak, hálásak voltak, a megkérdezett tanulók örültek a témáknak, nagy részük elégedetten jött ki a vizsgáról” – jegyezte meg.
Az intézményvezető azt mondta felméréseik szerint a legnépszerűbb feladat a Márai Sándor-mű elemzése volt, a gimnáziumban érettségizők több mint fele ezt választotta. Nem tartották különösebben nehéznek az írásbeli érettségi tételeit magyar nyelv és irodalomból a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium érettségizői, noha a szövegértési feladatok a szöveg erősen szakmai jellege miatt több diáknak fejtörést okoztak. A megkérdezett tanulók úgy vélekedtek, hogy lehetett volna érdekesebb, s hozzájuk közelebb álló témát adni – foglalta össze az érettségizők véleményét Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna magyar szakos tanár hétfőn az MTI-nek.
A pedagógus elmondta, hogy a korábbi évekhez képest többen választották az érvelő fogalmazást, viszont jóval kevesebben a Vörösmarty- és a Berzsenyi-epigramma összehasonlító elemzését. A Márai-novellát is kedvelték a diákok, így többen döntöttek elemzése mellett. Összességében ilyen jellegű feladatokra számítottak, s valamennyien remélik, hogy sikeresen meg is oldották azokat – tette hozzá.
A 2012 előtti irányokat folytatta a magyar írásbeli érettségi – nyilatkozta Keisz Ágoston,0 az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola magyartanára hétfőn az MTI-nek. Megjegyezte: a szövegértés nagyon koncentrált munkát igényelt, diákjai szerint kevés volt a feladatra szánt 60 perc.
Keisz Ágoston úgy fogalmazott: „rokonszenvesnek” találta, hogy nyelvészettel kapcsolatos szöveget tartalmazott a szövegértési feladatrész. Mint mondta, a szövegalkotás a tavalyit megelőző évekhez „kanyarodott vissza”, az elmúlt évben ugyanis az elemzés tárgya egy ballada, az összehasonlításé pedig két novella volt, míg hétfőn délelőtt egy elbeszélés értelmezése és két vers összevetése volt a feladat. Az érvelési feladat újdonsága idén, hogy az eddig szabadon választható műnemek helyett az érettségizőknek most 3-4 kimondottan epikus mű bemutatása alapján kellett összefoglalniuk saját álláspontjukat – fejtette ki Keisz Ágoston.
Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1214 helyszínen 83 255 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1805 diák tett érettségit. Kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak a vizsgák.
