A tárcavezető az uniós jogról rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján kiemelte: az uniós jog és a tagállamok jogrendszere, különösen az alkotmányjoga közötti viszony nem új téma, szorosan összefügg az EU fejlődésével és jövőjével. Sokak szerint a két jogrendszer viszonyát újra kell fogalmazni, egyensúlyt kell teremteni – fűzte hozzá a külügyminiszter a tanácskozáson, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja rendezett.
A lisszaboni szerződés alapján az EU-nak tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlőségét és a tagállamok nemzeti identitását, politikai és alkotmányos berendezkedésüket. E tisztelet nélkül nem működhet az integráció – mutatott rá Martonyi János. Kifejtette: a tagállamok rendkívül sokszínűek a politikai berendezkedés szempontjából is: vannak közöttük monarchiák és köztársaságok, van, ahol közvetlenül választják az államfőt, máshol a parlament választja. Az egyes intézményeknek, vezetőknek eltérőek a jogköreik és felelősségük.
A miniszter idézett egy véleményt, amely szerint nem helyes, ha az unió vezetői különbséget tesznek az európai demokráciák között, ha stabil és törékeny demokráciákra osztják a tagállamokat. Martonyi János azt mondta, hogy egyensúlyra van szükség az uniós intézmények között is, a lisszaboni szerződés világosan rögzíti az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament feladatait.
Úgy fogalmazott, természetesen a szerződést meg lehet változtatni, a tagállamok dönthetnek úgy a jövőben, hogy módosítanak a jelenlegi helyzeten, de amíg ez nem történik meg, addig kötelességük az uniós jog tiszteletben tartása mostani formájában.
Az európai integráció folyamata mindig a jog elsőbbségén és a különbözőség tiszteletben tartásán alapult, és ha ideológiai szempontok fognak előtérbe kerülni, az mindannyiunk számára problematikus lesz – jelentette ki Martonyi János a Rzeczpospolita című lengyel konzervatív lapnak, a V4-találkozó kapcsán adott interjúban. A magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy minden problémát a közös jogok szem előtt tartásával és egyedül a tények figyelembe vételével kell megoldani. Martonyi annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar alaptörvény módosítása ügyében az EU-val fennálló vitában hamarosan sikerül megfelelő megoldást találni.
A lengyel–magyar kapcsolatok szerinte hosszú idő óta jelenleg a legjobbak. Magyarország tiszteletbeli konzulátust nyitott Bydgoszczban, és hamarosan újranyitja a korábbi kormány által bezárt krakkói főkonzulátust is.
A regionális együttműködés Budapest szempontjából legfontosabb területei között Martonyi a keleti partnerséget, az energiabiztonságot, a regionális infrastruktúra fejlesztését és a foglalkoztatáspolitikát nevezte meg. Emellett a V4-ek közösen lépnek fel uniós fórumokon, például az uniós költségvetésről szóló vitában.
