Összevissza beszélnek az MSZP vezetői

Nem meglepő: komlói súlyos vereségét követően ismét összevissza beszél az MSZP az időközi választások jelentőségéről.

A komlói időközi választást követően ismételten felerősödtek a viták arról, hogy mekkora jelentőséget is kell tulajdonítani egy ilyen helyi megmérettetésnek bő egy évvel a jövő évi parlamenti voksolás előtt. Mint ismert, a baranyai városban az MSZP jelöltje súlyos vereséget szenvedett a kormánypárttal szövetséges Lungo Drom aspiránsától. Komlón a voksolás előtt egyébként Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is megjelent, sőt Bajnai Gordon is járt már a városban, de úgy tűnik, nem bírtak mozgósítóerővel a kormánnyal szembeni szavazókra.

Ha az időközik jelentőségét akarjuk felmérni, akkor nem érdemes a szocialistákhoz fordulni, mivel meglehetősen összevissza beszélnek. Mesterházy május 13-án a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, hogy „időközi választásokból túl sok eredményt nem érdemes levonni, ilyet a többiek se mondtak a mi pártunkban”. Ezzel szemben Molnár Zsolt, az MSZP időközi választásokért felelős kampányfőnöke 2012 októberében azt nyilatkozta, hogy egy akkori időközi választási eredmény „túlmutatott Sopronon”. A szocialista politikus az egy héttel korábbi dunaföldvári időközi választás kapcsán azt is mondta, hogy „Dunaföldváron az emberek üzentek a kormánynak”.

Összességében annyi megállapítható, hogy az MSZP „széljárástól függően” alkot véleményt az időközi választási eredményekről, ami mérvadónak semmiképpen sem tekinthető. A kérdés vizsgálata során érdemes több részre bontani az időközi választások kategóriáját. A legnagyobb jelentőséggel az országgyűlési választások bírnak, amelyből meglehetősen keveset szoktak tartani, a mostani ciklusban eddig három ilyen voksolásra került sor, és ha semmilyen rendkívüli esemény nem történik, akkor nem is várható, hogy ilyen lesz ebben a kormányzati periódusban.

A következő szinten a 10 ezer főnél népesebb városokban tartott megmérettetések következnek, mivel a parlamenti pártok ezen a szinten még jelen vannak, és a polgármesteri és képviselői helyek többségét is ők töltik be. A 10 ezer főnél alacsonyabb lélekszámmal rendelkező településeket a függetlenek uralják, így egy időközi voksolás is kisebb jelentőséggel bír, mivel pártok ezeken elvétve indulnak. Leggyakrabban az utóbbi két kategóriában szólítják az urnákhoz a választókat, és ezért ezekből érdemes következtetéseket levonni.

Egy időközi értelmezéséhez először is azt kell megnézni, hogy milyen választói múlttal rendelkezik az adott választókerület. Komló esetében egyértelmű volt az erős baloldali hagyomány, így az MSZP súlyos veresége azt mutatja, hogy az ellenzéki párt még korábbi erős fellegváraiban sem képes megszólítani a saját szavazóit, így vélhetően országos szinten is vereséget szenvedne. 2009-ben egy csepeli időközi választáson aratott fideszes győzelmet követően már egyértelműen lehetett sejteni, hogy 2010-ben biztosan kormányváltás lesz, csak annak mértéke volt kérdéses.

A másik legfőbb vitatéma a részvétel nagysága. A balliberális médiumok minden egyes vereségüket követően előszeretettel hivatkoznak az alacsony aktivitásra, míg sikerük esetén ez szóba sem kerül. Komló kapcsán is alacsony aktivitási arányról beszéltek, amivel ismételten sikerült a tényekkel szembemenniük, mivel a baranyai városban most magasabb volt a részvétel, mint a 2010-es országos önkormányzati választáson. Teljesen természetes egy időközi választáson az alacsonyabb érdeklődés, mint egy országos megmérettetésen, így általában egy 25-30 százalékos megjelenés már magasnak mondható.

Összességében egy adott időközit annak a fényében kell értékelni, hogy a korábbi megmérettetéseken az adott település vagy településrész melyik oldal felé húzott, és egy 30 százalékos részvétel már mérvadónak tekinthető. Ha a baloldal képes lenne korábbi fellegváraiban és a billegő körzetekben a győzelemre, akkor az azt mutatná, hogy van esélyük a kormányváltásra, de a kormánypártok utóbbi hónapokban aratott győzelmei azt jelzik, hogy a választói bizalom még mindig erős a Fidesz–KDNP irányába.