Egy időközi értelmezéséhez először is azt kell megnézni, hogy milyen választói múlttal rendelkezik az adott választókerület. Komló esetében egyértelmű volt az erős baloldali hagyomány, így az MSZP súlyos veresége azt mutatja, hogy az ellenzéki párt még korábbi erős fellegváraiban sem képes megszólítani a saját szavazóit, így vélhetően országos szinten is vereséget szenvedne. 2009-ben egy csepeli időközi választáson aratott fideszes győzelmet követően már egyértelműen lehetett sejteni, hogy 2010-ben biztosan kormányváltás lesz, csak annak mértéke volt kérdéses.
A másik legfőbb vitatéma a részvétel nagysága. A balliberális médiumok minden egyes vereségüket követően előszeretettel hivatkoznak az alacsony aktivitásra, míg sikerük esetén ez szóba sem kerül. Komló kapcsán is alacsony aktivitási arányról beszéltek, amivel ismételten sikerült a tényekkel szembemenniük, mivel a baranyai városban most magasabb volt a részvétel, mint a 2010-es országos önkormányzati választáson. Teljesen természetes egy időközi választáson az alacsonyabb érdeklődés, mint egy országos megmérettetésen, így általában egy 25-30 százalékos megjelenés már magasnak mondható.
Összességében egy adott időközit annak a fényében kell értékelni, hogy a korábbi megmérettetéseken az adott település vagy településrész melyik oldal felé húzott, és egy 30 százalékos részvétel már mérvadónak tekinthető. Ha a baloldal képes lenne korábbi fellegváraiban és a billegő körzetekben a győzelemre, akkor az azt mutatná, hogy van esélyük a kormányváltásra, de a kormánypártok utóbbi hónapokban aratott győzelmei azt jelzik, hogy a választói bizalom még mindig erős a Fidesz–KDNP irányába.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!