A hivatal összegzése szerint a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor A gyermeknyelv című, Gósy Mária nyelvész által írt ismeretterjesztő szöveghez tett fel kérdéseket. Az anyanyelv-elsajátítás kezdeteire jellemző közlésformákat taglaló szöveghez 9 feladat tartozott, melyek az adatok visszakeresésére, a szerzői gondolatmenet megértésére, a gyermeknyelv változásainak azonosítására vonatkoztak. A második részben, 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában.
Az érvelési feladatban idén Leszek Kolakowski filozófus egyik művéből vett idézettel kapcsolatban az utazás irodalmi motívumáról, e motívum jelentéséről és értékeléséről kellett állást foglalni, a véleményt irodalmi művek bemutatásával alátámasztva. Az „egy mű értelmezése” feladat Márai Sándor Az árva című elbeszélésének adott szempontú vizsgálatát kérte. Az összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Napoleonhoz és Vörösmarty Mihály Napoleon című alkotásának összevetése szerepelt, a műfaji sajátosságok és a történelmi személyiség megjelenítésének és értékelésének középpontba állításával – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Az emelt szintű írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot határozott meg a vizsgaleírásnak megfelelően, és a diákoknak mind a négy feladatot meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érő nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Csokonai Vitéz Mihály Tüdőgyulladásomról című költeménye volt. A 9 feladat a szöveg megértésén túl nyelvi (mondatelemzési, stilisztikai) és irodalmi ismereteket várt el (például szerzők, művek, toposzok, ritmusok azonosítása). Az egy mű értelmezése feladat (25 pont) Vas István Cambridge-i elégia című alkotásának elemzését kérte.
A reflektálás egy jelenségre elnevezésű feladatban (20 pont) a vizsgázónak a kulturális hagyomány elsajátításáról kellett kifejteni a véleményét. A gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája egy hivatalos levél, mely a színház és az ifjúság kapcsolatának értékeire hívja fel a figyelmet. Mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető. Helyesírási szótár használata engedélyezett volt. Az elemzésre szánt szövegeket mindkét szinten tartalmazták a feladatlapok.
Nem egészen egyenletes, de elfogadható színvonalú volt az idei középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsor – mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke. Arató László a szövegértési feladatok alapját képező nyelvészeti szakszöveget rendkívül érdekes, korszerű nyelvészeti cikknek értékelte. Gósy Mária nyelvésznek a gyermeknyelvről, nyelvelsajátításról szóló írásáról azt mondta: egyszerre nagyon világos, izgalmas, de „sűrű” szöveg, amelynek a pontos megértése és rekonstruálása nagy feladatot jelent a diákoknak. A kiváló választás mellett az ME elnöke a szövegre épülő feladatok változatosságát is kiemelte.
Arató László a három választható szövegalkotási feladat közül az érvelésről úgy összegezte a véleményét, hogy kitűnő feladat, csak nem felel meg a műfajnak. Az, hogy szépirodalmi művek felhasználásával arról kell írni, miért állhat sok regény, novella középpontjában egy utazás, nagyon átfogó, de tisztán irodalmi feladat – fűzte hozzá. Mint mondta, évek óta az a gond, hogy az ilyen típusú érettségi feladatok kevéssé alkalmasak az érvelési készség bemutatására.
Az ME elnökének véleménye szerint Márai Sándor Az árva című novellája olvasmányos, fordulatos, bár elbeszéléstechnikája meglehetősen egyszerű. Amellett, hogy az elbeszélés könnyen elemezhető, a megadott szempontokban „van némi rutinszerűség”, ezért ezt a feladatot Arató László inkább könnyűnek értékelte.
A jól eltalált elemzési feladattal szemben az összehasonlító elemzést az egyesület elnöke elhibázott feladatnak nevezte. Mint mondta, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály Napóleonról szóló epigrammáiról rövidségük és eltérő színvonaluk miatt aligha lehet az előírt három-nyolc oldalt megírni. Arató László hangsúlyozta: a feladat ezáltal „mellébeszélésre” ösztönzi a diákokat. Természetesen vannak olyan négysoros költemények, amelyekről lehet nyolc oldalt írni, de ezek nem ilyenek – zárta szavait.
Az érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.
