Soltész Miklós a kampányzáró sajtótájékoztatóján elmondta: a kormány célja, hogy a 12 éven aluli gyermekek minél előbb családba, nevelőszülőhöz kerüljenek, ne otthonokban éljenek. Azokat pedig, akik jövő januártól kerülnek állami gondoskodásba, azonnal családban helyezik el.
Ennek érdekében támogatta az Emmi a kampányt, teszi lehetővé a nevelőszülők térítésmentes képzését, és egyszerűsítették a családba kerülés szabályozását is. Jövő évtől a nevelőszülők már foglalkoztatási jogviszonyban látják el feladataikat, amelyeknek eredményeként a gyermeknevelés számukra szolgálati időnek minősül – közölte.
A politikus elmondta: ma Magyarországon mintegy 21 500 gyermek és fiatal felnőtt él gyermekvédelmi gondoskodásban, közülük több mint nyolcezren gyermek- és lakásotthonban.
Az Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért (ÁGOTA) Alapítvány a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokkal közösen indított, Minden gyermeknek családban van a legjobb helye! című országos konferenciasorozat célja az volt, hogy minél többen ismerhessék meg a nevelőszülői hivatást, valamint az örökbefogadás lehetőségét – ismertette Soltész. Az államtitkár azt mondta, a konferenciasorozat és a kampány hatására az érdeklődők száma májusban már meghaladta a kétezret, a nevelőszülőnek jelentkezők száma pedig elérheti a 700-at. Ha a jelentkezők fele alkalmas, és ha közülük lesznek olyanok, akik több gyermeket is családjukba vesznek, akkor is ezer gyermek kerülhet gyermek- vagy lakóotthonból családba – vélekedett.
Jelenleg gyermekotthonban mintegy 2400, tizenkét évesnél fiatalabb gyermek él, aki fokozatosan kerülhet ki családhoz, elsőként a három év alattiak. Az 5500 nevelőszülőből most több mint háromezer nincs semmilyen foglalkoztatási jogviszonyban, de a kormány intézkedései után a jövőben nevelőszülői tevékenységük alapján ők is foglalkoztatottá válnak, tevékenységük szolgálati időnek minősül majd.
A gyermekvédelem megújulása egyrészt az örökbefogadás, másrészt a nevelőszülői hivatás területén zajlik – szögezte le korábban portálunknak adott interjújában Asztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte azt is: a nevelőszülők sokrétű feladatot látnak el a nap huszonnégy órájában, és a kormány szeretne számukra társadalmi elismertséget biztosítani. Ők lesznek azok, akik majd 2014. január elsejével jogot kapnak arra, hogy a társadalombiztosítás szempontjából elismerhető legyen számukra ez a munka. Ezek az emberek olyan felelősséget viselnek, amely egyébként az államra nehezedik.
A törvényi rendelkezések mögött az az alapgondolat húzódik meg, hogy a leghatékonyabb családpótló közeg maga a család – húzta alá Kothencz János, a Szeged–csanádi egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszerének főigazgatója. Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény arra koncentrált, hogy egy valóban a család analógiájához legközelebb helyezhető gyermekvédelmi gondoskodást prezentáljon a gyermek számára. Ennek a gondolatnak a mentén hozták létre a 12 férőhelyes lakásotthonokat. A kormány lépésével azonban most paradigmaváltáshoz érkeztünk, és eljutottunk odáig, hogy a legfontosabb szempont az, hogy a gyerekek igazi családokban nőhessenek fel.
