Az alapjogi biztos egy civil szervezet indítványa alapján vizsgálta a médiatörvény eljárási bírságokkal kapcsolatos rendelkezését. A médiatörvény értelmében az eljárás akadályozása esetén a médiahatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti. Ismételt akadályozás esetén a médiahatóság a jogsértő vezető tisztségviselőjével szemben is köteles bírságot kiszabni, mérlegelési lehetősége pedig csak a bírság összegének meghatározására terjed ki – írta a hivatal a közleményben.
Szabó Máté rámutatott: az eljárási bírság funkciója az, hogy elősegítse az eljárás lefolytatását, szankcióval sújtsa, illetve ezzel megelőzze a további, rosszhiszemű akadályozást. A tisztességes eljáráshoz fűződő jog része a jogorvoslathoz való jog is. Nem egyeztethető össze a tisztességes eljáráshoz való joggal, végső fokon a jogállamiság elvével az, ha a törvényalkotó a hatósági eljárás hatékonysága érdekében kiszolgáltatottá teszi az ügyfelet, aki lényegében eszköztelenné válik a közhatalom fellépésével szemben – olvasható a közleményben.
Az ombudsman – mint írták – a vezető tisztségviselő kötelező bírságolását előíró szövegrésszel összefüggésben hangsúlyozta, „ellentétes az ártatlanság vélelmével, ha a jogszabály értelmében a hatóság nem vizsgálhatja a jogsértő magatartását és a vezető tisztségviselő felelősségének meglétét vagy hiányát. A kötelező bírságolás esetében kiüresedik a jogorvoslathoz való jog is”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!