A nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása Európa egyik legkorszerűbb ilyen szabályozása – és mégis vannak, akik bár nem dohányoznak, megszenvedik a változást – olvasható az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében. Szabó Máté szerint a helyzetet orvosolni lehetne, ha a törvény lehetővé tenné a hatósági fellépést.
A jogszabály alapján a közfeladatot ellátó, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást nyújtó szervezet zárt helyiségeiben tilos a dohányzás, rágyújtani csak a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül, az arra kijelölt helyeken szabad. „Többen is panaszolták az ombudsmannak, hogy a szórakoztató- és vendéglátóegységek a jogszabályi előírásnak eleget téve kijelölték ugyan a dohányzóhelyet, ám ez azzal is járt, hogy azóta a szomszédos lakóházban élők kénytelenek belélegezni az ablakuk alatt dohányzók cigarettájának füstjét. A népegészségügyi intézet helyszíni ellenőrzése annyit állapított meg, hogy a dohányzásra kijelölt helyet a törvényi előírásoknak megfelelően határozták meg, így intézkedésre nincs lehetőség” – áll a közleményben.
Hazánkban hivatalosan idén január 1-jétől tilos a zárt légterű helyiségekben rágyújtani, április 1-je óta pedig büntetnek is azért, ha valaki nem tartja be a nem dohányzók védelméről szóló törvényt.
Kötelezővé tennék az üzletekben a dohánytermékek elrejtését New Yorkban. A javaslat szerint a kereskedőknek szekrényben, fiókban, a pult alatt, függöny mögött vagy más rejtett helyen kellene tárolniuk a dohányárut.
„Sérül az egészséghez és az egészséges környezethez való jog. A törvény ugyanis nem teszi lehetővé a hatóság számára a fellépést annak érdekében, hogy a szórakoztató, vendéglátó intézmények közelében élők egészségét ne veszélyeztesse a mások dohányzása” – fogalmazta meg véleményét az alapvető jogok biztosa.
Az ombudsman jelentése kitért arra is, hogy ebben az esetben lehetőség volna birtokvédelmi és szomszédjogi perek indítására. Ezek a polgári jogi eszközök rendkívül fontosak, a környezetvédelmi igények érvényesítésének hatékony eszközei lehetnek – véli. „Ugyanakkor viszont, mert költség- és időigényesek, a panaszosok ezeket ritkán veszik igénybe, nem tartják alkalmasnak a problémájuk gyors rendezésére. Az eljárások másik meghatározó jellemzője, hogy utólag, a konfliktus kialakulását követően próbálják rendezni a jogvitát.” Ezzel szemben – fejtette ki az alapjogi biztos – a jogi szabályozás elsődleges célja a konfliktusok, problémák kialakulásának megelőzése kell legyen.
Szabó Máté ombudsman mindezeket mérlegelve felkérte az emberi erőforrások miniszterét, kezdeményezze a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását úgy, hogy az lehetővé tegye a hatóság fellépését a szórakoztató-, vendéglátóhelyek közelében élők védelme érdekében.
