Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke közleményében kitér arra, hogy a béremelésre vonatkozó döntésben figyelembe vették az egyesület szakmai véleményét, észrevételét. Üdvözlik továbbá azt, hogy a tárca tárgyalási alapnak tekinti és további egyeztetésre érdemesnek ítélte az szövetség azon javaslatait, amelyek most nem kerültek be a törvényjavaslatba.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hétfőn jelentette be, hogy különböző mértékben, de minden fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi dolgozó kap béremelést idén. Elmondta azt is, hogy a 30 milliárd forintos béremelés fedezete a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó összeg. A diplomás szakdolgozók tavalyi béremelését 41 ezer forintra egészítik ki, ez „30-40 ezer forintot is jelenthet azoknál, akik tavaly csak néhány ezer forintos béremelést kaptak”. A szakdolgozók bére 10 ezer, a kórházi gyógyszerészeké 45 ezer, a rezidensek bére 10 ezer forinttal fog emelkedni. A 450 ezer forint felett kereső orvosok 10 ezer, a 450 ezer forint alatt keresők pedig 40 ezer forintos béremelést kapnak. Összesen 94 843 egészségügyi dolgozó kap béremelést. A fizetésemelést januárig visszamenőleges, a szeptemberi fizetéssel kapják meg az érintettek.
„A jelenlegi inflációs és rezsicsökkentéses világban ez reálbéremelés. Többet ér az a pénz, amit úgy adunk, hogy nem veszik el az értéke, mint ahogy 2002 után pillanatok alatt inflálták a béremelést” – jelentette ki Szócska Miklós.
Az egészségügyi államtitkár hétfő este a Hír TV-nek megerősítette: az alapellátásban is lesz béremelés. Szerinte ugyanakkor az is fontos, hogy a hangsúlyokat a fekvőbeteg-ellátás felől a járóbeteg-ellátás és a megelőzés felé kell tolni. Kiemelte, az utóbbi időben csökkent az orvoselvándorlás Magyarországról, ami az ösztöndíjprogramnak és a béremelésnek köszönhető.
Közben általános vitára alkalmasnak találta a parlament egészségügyi bizottsága keddi ülésén azt a salátatörvényt, amely rendezi egyebek között az idei béremelést, az implantátum-regiszter létrehozását, a határokon átnyúló egészségügyi ellátást, illetve megteremti annak lehetőségét, hogy a magánorvosok rákszűrési adatai egy központi nyilvántartásba kerüljenek.
Szócska Miklós az ülésen azt mondta, a most benyújtott törvénytervezettel jobb és hatékonyabb lesz az egészségügyi ellátás. Azokra a képviselői felvetésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogy az alapellátás most miért maradt ki az emelésből, úgy reagált: tavaly az alapellátásban 14 százalékos emelés volt. „Ez egy folyamat” – fogalmazott, és vannak további tervek az alapellátási finanszírozás további emelésére, de ezt egy népegészségügyi programmal együtt kívánják majd végrehajtani.
