Navracsics Tibor arra a kérdésre válaszolt, hogy miként lehet megelőzni azt, hogy kikerüljenek az előzetes letartóztatásból a bűnelkövetők, mert a bíróság nem tudta idejében befejezni az adott büntetőpert. Úgy fogalmazott: rövid és középtávon az ügyek áthelyezése lehet olyan megoldás, amely a túlterhelt budapesti és Budapest környéki bíróságok ügyterheit csökkenti, hosszabb távon pedig újabb bíróságok létrehozása és a laboratóriumi kapacitás bővítése is szóba jöhet, de ehhez pénzre van szükség. A miniszter a most megalakult Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón közölte, levélben kért tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal elnökétől arról, hogy hány, a közelmúltban nyilvánosságot kapotthoz hasonló „veszélyt jelentő ügy” van a bírósági rendszerben. Javaslatokat vár továbbá a hivataltól, hogy a jövőben a bírósági eljárásban hasonló ne történhessen meg. Az adatok összesítése folyamatban van – jelentette ki.
Új fővárosi bíróságokkal és új bírói státusokkal enyhítenének a bíróságok leterheltségén. Ezt Navracsics Tibor mondta, miután egyeztetett az Európai Jogok Európai Bíróságának elnökével.
Elmondta, a szerdai kormányülésen döntöttek egy tárcaközi munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata a konkrét eset vizsgálata és az, hogy feltárják, az intézményközi együttműködésben mi okozhatta a késlekedést. Navracsics Tibor elmondta azt is, hogy a legfőbb ügyésztől arról kapott javaslatot, hogy az előzetes letartóztatásban lévők ügyében milyen lépéseket lehet tenni azért, hogy bizonyos bűncselekmények esetében „külön utat, gyorsított utat” lehessen biztosítani az eljárás során. Ezeket a javaslatokat, tapasztalatokat összegyűjtik annak érdekében, hogy a jövőben ilyen esetek ne fordulhassanak elő.
Varga István, a Fidesz országgyűlési képviselője szerdán közölte, a Fidesz-frakció azonnali magyarázatot vár az igazságügyi minisztertől arra, hogyan lehet szabadon két, idős embereket bántalmazó sorozatgyilkos. Navracsics Tibor beszámolt arról, hogy vezető jogászokat kértek fel arra, hogy hozzanak létre egy munkacsoportot, amely reményeik szerint még idén leteszi az új büntetőeljárási törvény koncepcióját. Ha ezt a kormány elfogadja és jóváhagyja, akkor megkezdődhet a jogszabály kidolgozása. Ez már azonban nem ebben a parlamenti ciklusban lesz, mindenesetre a miniszter bízik abban, hogy a következő ciklusban már új büntetőeljárási törvénye lesz Magyarországnak.
Megalakult a büntetőeljárás-jogi kodifikációs bizottság – tájékoztatott pénteken a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM). A testületet, amelynek feladata a büntetőeljárási törvény rendszerezése, Erdei Árpád, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának büntetőeljárás-jogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékének professzora vezeti. A bizottság munkájában részt vesz Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora, Bárd Károly, a Közép-európai Egyetem Jogi Tanulmányok Intézetének professzora, Márki Zoltán, a Kúria megbízott tanácselnöke, Belovics Ervin legfőbbügyész-helyettes, valamint Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.
A hatályos büntetőeljárási törvényt eddig csaknem 70 alkalommal módosították és több alkotmánybírósági határozat is érintette. Emiatt megbomlott a törvény belső egyensúlya, a szabályozás sok esetben átláthatatlan és a gyakorlatban nehezen alkalmazható – áll a tárca közleményében. A jogalkotási hiányosságok és gyakorlati problémák miatt jelentkezett igény egy új büntetőeljárási törvényre, kodifikálását az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezte.
A tudományos konszenzuson alapuló, de a gyakorlati problémákra is reflektáló kódex kidolgozásában elméleti és gyakorlati szakemberek egyaránt részt vesznek. Az új büntetőeljárás-jogi törvényt a 2014-2018-as ciklus alatt tárgyalhatná és fogadhatná el az Országgyűlés – zárul a KIM közleménye.
