Nem ígérhetünk Kánaánt, annyit ígérhetünk, hogy újra fejlődő pályára állítjuk az országot. A legtöbb, amit egy ambiciózus kormány elérhet, hogy nehéz, lihegő mászással ismét megindulunk felfelé – mondta Bajnai Gordon, amikor tavaly októberi visszatérése óta februárban végre először engedett némi betekintést gazdaságpolitikai elképzeléseibe. A volt miniszterelnök konkrétumokat, számokat ekkor sem árult el, amit azzal indokolt, hogy programjukat egyfajta vitaanyagnak szánják, nem kész anyaggal akartak színre lépni.
Bajnai Gordon februári ismertetése szerint biztosítani kell az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. Míg Mesterházy Attila MSZP-elnök az euró minél hamarabbi bevezetését szorgalmazná, addig nem világos az Együtt 2014 álláspontja abban a kérdésben sem, hogy az euró átvételének feltételeit hogyan teljesítenék. Ezek közül a legnehezebb a szocialista kabinetek alatt 53-ról 80 százalék fölé növekedett államadósság kezelése lenne. A maastrichti feltételek ugyanis a GDP-hez képest 60 százalék alatti arányt írnak elő, ezt kellene teljesíteni ahhoz, hogy bekerüljünk az euró előszobájába. Még a legoptimistább előrejelzések szerint is jelentős megszorításokkal járna a kért szint teljesítése, amihez szintén nem rendeltek forrást Bajnaiék. Az Együtt 2014–PM el is ismeri, hogy „az euró bevezetésének feltételei kapcsán is maradtak nyitva kérdések elsősorban az ütemezéssel és a reálkonvergencia értékelésével összefüggésben”, vagyis nem világos, miből és mikor törlesztenének vissza több ezer milliárd forintnyi államadósságot ahhoz, hogy a 60 százalékos szinthez közelítsen az ország adósságrátája.
Bajnai Gordon egyik legtöbbet hangoztatott célja a bizalom és a stabilitás helyreállítása, ezért adóalkotmányba foglalnák, hogy adókat évente csak egyszer lehessen módosítani, bevezetésük, változtatásuk előtt legalább hatvan nap álljon rendelkezésre, 20 milliárd forintnál kevesebb bevételt hozó adót nem lehetne bevezetni.
A bizalom helyreállítása érdekében a volt kormányfő szerint ki kell egyezni a bankokkal, mert a különadók „elvonták a növekedés forrásait”, így az új kormánynak „európai szintre” kell csökkentenie az adók mértékét. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a bizalom visszaállítása alatt mit ért az Együtt 2014–PM. Ezzel egyrészt kikerülte a multikat sújtó válságadók kérdését, amelyet a szocialista pártban komolyan bíráltak, és maga Bajnai is kétértelmű nyilatkozatokat tett a szektorokat érintő, javarészt külföldi kézben lévő cégeket érintő pluszadók kivezetéséről. Az sem világos, hogy a költségvetésből így kieső, több száz milliárdos bevételeket Bajnaiék milyen forrásokból pótolnák.
Szakértők szerint az ellenzéki oldalon nem körvonalazódik érdemi összefogás, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon között valódi ellentét feszül, ezt bizonyítja, hogy a trafikos demonstráción sem vett részt az Együtt 2014, az MSZP pedig nem képes megújítani szavazóbázisát annak ellenére, hogy ragaszkodnak az ellenzéki vezető szerephez.
Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője szerint a csődbe ment Hajdú-Bét Rt. károsultjainak és kisbeszállítóinak pénze segítette Bajnai Gordon politikai karrierjét, ebből folytatja az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője mostani kampányát. Hoppál Péter pedig május 13-án közölte, a Fidesz kikéri a károsult gazdák és családjaik nevében, hogy Bajnai Gordon egy két héttel ezelőtti eseményen viccelődött a károsultak helyzetével.
(Szabó Anna - Bákonyi Ádám)
A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
